fogyasztóvédelem;Nemzetgazdasági Minisztérium;NGM;NAV;Nemzeti Adó- és Vámhivatal;e-kereskedelem;Alibaba;

Az NGM szerint megtévesztő a Magyarország-pótdíj, fogyasztóvédelmi és NAV-vizsgálat is indul az Alibaba ellen

A tárca a kínai e-kereskedelmi óriással szemben azt állítja, hogy nincs és nem is volt semmilyen megállapodás köztük és a magyar állam és között ilyen pótdíj felszámításáról.

Nincs és nem is volt semmilyen megállapodás a magyar állam és az Alibaba között „Magyarország-pótdíj” felszámításáról, a fogyasztók félrevezetésére alkalmas gyakorlat pedig elfogadhatatlan –közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vasárnap. 

Mint arról beszámoltunk, az utóbbi időben az Alibaba kínai e-kereskedelmi óriás elkezdett felszámolni egy új, 4,5 százalékos tételt, amit a számlán Hungary Surcharge (Magyarország-pótdíj) címen tüntet fel. Kiderült, hogy az Alibabánál van egy olyan, csak a magyar vevőkre vonatkozó pótdíj, egyfajta „adószerűség”, amit a cég azzal magyaráz a honlapján, hogy állítólag valamiképpen megállapodtak a magyar kormánnyal, és ez alapján szedik be a plusz 4,5 százalékot a magyar vásárlóktól. 

Az Alibaba egyelőre nem adott részletes tájékoztatást, a magyar kormány viszont ma késő délután reagált a hírre. „A híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány és az Alibaba között nem jött létre semmilyen megállapodás, amely bármilyen formában felhatalmazást adna »Magyarország-pótdíj« felszámítására, beszedésére, vagy annak állami teherként való feltüntetésére” – írták.

Közölték azt is, hogy „a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk”, a kabinet pedig „azonnali hatósági vizsgálatokkal és összehangolt fellépéssel garantálja a tisztességes versenyt, valamint a magyar emberek érdekeinek és jogainak hatékony védelmét az online kereskedelemben is”. A magyar fogyasztók megtévesztésére alkalmas minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely egy vállalkozás által egyoldalúan meghatározott többletköltséget hatósági előírásként, „kötelező állami teherként”, vagy kormányzati megállapodás következményeként tüntet fel.

„A tisztességes piaci működés alapkövetelménye, hogy a fogyasztók által fizetendő díjak jogalapja világos, egyértelmű és ellenőrizhető módon kerüljön bemutatásra. Az Alibaba jelenlegi gyakorlata ezt nem teljesíti, ezért az NGM felszólítja a kereskedőt, hogy az érintett díjtétel alkalmazását szüntesse meg, és a magyar fogyasztók számára adott tájékoztatását tegye egyértelművé, különös tekintettel arra, hogy a díj ne kelthesse azt a látszatot, mintha annak beszedése állami felhatalmazás vagy kormányzati megállapodás alapján történne” – olvasható a közleményben.

A tárca szerint az Alibaba által alkalmazott díj felveti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúját, ezért a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság haladéktalanul vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy a fogyasztók előzetes tájékoztatása megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, illetve hogy a közzétett információk nem minősülnek-e megtévesztőnek.

„A számlázási és díjfeltüntetési gyakorlat jogszerűségének ellenőrzése érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is megkezdi a szükséges vizsgálatokat annak tisztázására, hogy az alkalmazott díjtételek kezelése és feltüntetése összhangban áll-e a vonatkozó előírásokkal” – jelezték. 

A nyugati szereplők kivárnak, magyarországi és régiós cégek vásárolnak az ingatlanbefektetési piacon. A tavalyi év legkiemelkedőbb tranzakciói a Marriott szálloda és a Belügyminisztérium értékesítése volt, az irodaház-építési láznak vége.