politika;Magyarország;parlamenti választás;Farkas Dezső;Irány a Jövő;

Irány a Jövő – Sajtótájékoztatót tartott a Tisza Szigetek volt koordinátorának a pártja

Farkas Dezső szerint a párt elsődleges célja a társadalmi láthatóság elérése, de van életút-alapú társadalompolitikájuk is. Néhány egyéni választókerületben állítanak jelöltet.

Első hivatalos sajtótájékoztatóját tartotta az Irány a Jövő Párt, amelynek elnöke Farkas Dezső, a Tisza Párt helyi szervezetei, a Tisza Szigetek korábbi koordinátora.

A politikus elmondta, hogy induló pártként elsődleges céljuk a rendszerszintű építkezés, a politikai és szervezeti tapasztalat megszerzése, valamint a társadalmi láthatóság elérése. A 2026. április 12-i parlamenti választáson néhány egyéni választókerületben állítanak jelöltet. Nem kívánják akadályozni a kormányváltás esélyét. Céljuk a jövő felépítése, nem pedig a politikai tér további megosztása.

Az IRÁNY egy életút-alapú társadalompolitikát hirdet meg, amelyre elemeiben vannak nemzetközi példák, ilyen formában teljesen új. Ma a társadalmi problémákat külön „dobozokban” kezelik: egészségügy, oktatás, szociális ellátás, munka, mentális egészség. Ők új államirányítási szemléletet honosítanának meg, amikor az állam nem elkülönült ágazatokban gondolkodik, hanem életszakaszokban. Ez azt jelenti, hogy az egészségügy, az oktatás és a szociális ellátás összehangoltan, az adott életszakasz igényeire szabva működik. Ehhez bevezetik az életút-alapú programot, valamint a helyi jelenlétet biztosító Életút-pontokat: Ezek olyan szakmai és közösségi kapcsolódási pontok, amelyek egy-egy életszakaszhoz igazodva adnak segítséget, információt és támogatást.

Farkas Dezső ismertette kül- és belpolitikai elképzeléseik főbb pontjait. Álláspontjuk szerint Magyarország helye az Európai Unióban van; mélyebb integrációra volna szükség, különösen a jelenleg kihasználatlan uniós tudásközpontok és a tagállamok közötti szakmai együttműködés területén. Mindezt a magyar szuverenitás megőrzésével tartják elképzelhetőnek. Fontosnak tartják a visegrádi együttműködés új tartalommal való megtöltését, valamint a Kárpát-medencei kulturális együttműködések erősítését, különös tekintettel Szerbiára. Kezdeményezni fogják a magyar nyelv hivatalossá tételét a Kárpát-medencei országokban.

Ami a belpolitikát illeti, kiemelt cél az intézményekbe vetett bizalom, és a jogállamiság helyreállítása; a közélet kultúrájának megújítása. Ugyancsak kiemelt területként kezelik a fiatalok lakhatását, az elvándorlás csökkentését és az életkezdési esélyek javítását. A gazdaság kérdésében működőképességben gondolkodnak. Ehhez erős kkv-szektorra, valódi innovációt támogató környezetre és tudásalapú gazdaságra van szükség.


Amit most látunk, az a 20-25 évvel ezelőtti klasszikus nagy járványhoz hasonlítható.