Európai patriotizmusra szólította fel Ausztria lakóit újévi beszédében Alexander van der Bellen államfő. Az ország legnépszerűbb politikusa úgy vélekedett, a kontinens nem érdemli meg, hogy rosszat szóljanak róla, hogy helye van a jogállamnak, az emberi szabadságnak, az egyenlőségnek – a nyers erőre, a kizárólag kapitalista érdekekre épülő rendszerekkel szemben. Az utóbbiaknak sokkal könnyebb a kisebb államokat külön-külön uralni, mint az európai államszövetség 450 milliós lakosságát. Az osztrák elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a világ egyik legnagyobb nemzetgazdasága: – Ideje elismerni erőnket, és belátni, hogy tárgyalói hatalmunk van – mondta.
Van der Bellen beszéde válasznak is tekinthető az Egyesült Államok néhány hete közzétett új nemzetbiztonsági stratégiájára, amely Olaszország, Magyarország és Szlovákia mellett Ausztriát is érdemesnek tartaná kivonni az Unióból. A washingtoni elképzelést az osztrák kancellár, Christian Stocker is haladéktalanul elutasította, s még januárra stratégiai tanácskozásra hívta hárompárti koalíciós kormányának tagjait, hogy körvonalazzák a már tavaly is esedékes, de meg nem valósított reformokat.
A koalíció két nagy pártja, a kereszténydemokraták (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) egyaránt 20 százalék alatti népszerűséggel rendelkeznek, kevesebbel, mint a 2024 őszén az általános választásokat megnyert, de kormányalakításra partner híján kevésnek bizonyult szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ), amely most a 40 százalékot közelíti.
Idén mindössze két tartományi fővárosban, Grazban és St. Pöltenben lesz választás, 2026 az elemzők szerint ezért az utolsó olyan év, amikor a koalíció szabadon cselekedhet. Jövőre ugyanis már elképzelhető, hogy a nemzeti patriotizmus hívéül szegődött, oroszbarát FPÖ újabb tartományokban veszi át a hatalmat az ÖVP-től, mindenekelőtt Alsó- és Felső-Ausztriában. Ahogy ez tavaly megtörtént Stájerországban.
A politika második vonalából, Wiener Neustadt alpolgármesteri székéből tavaly márciusban a szövetségi kormány élére került Stocker eddigi legnagyobb eredménye, hogy a liberális Neos párttal kiegészített hármas szövetséget egyben tudta tartani, s megóvni az osztrák belpolitikai életben megszokott botrányoktól. A csendes és óvatos politizálás – amely a szűnni nem akaró költségvetési hiány, az uniós átlag kétszeresére nőtt négyszázalékos infláció, a 430 ezres munkanélküliség, a fegyverkezési kényszer és a gazdasági recesszió szorításában folyik – kevés a közönségnek, a közvélemény merész, határozott döntéseket vár a kormánytól.
Donald Trump elkészítette a vádiratot Európa ellen, a kárörvendő Orbán Viktor politikájával Magyarország a maradék súlyát is elveszíthetiA semlegességéhez eltökélten ragaszkodó Ausztria, amióta Oroszország nekitámadt Ukrajnának, 3 milliárd „fegyvermentes” euróval segítette Kijevet, főleg bilaterális segélyek formájában. Kívülről követi a NATO lépéseit, s a szintén semleges Svájccal kézen fogva belépett az európai légtér átfogó védelmét biztosítani hivatott Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI) rendszerébe. A katonák körében roppant népszerű osztrák védelmi miniszter, Claudia Tanner, aki 2021 óta tölti be magas tisztségét, 23 fős szakértői bizottságot szervezett a haderő fejlesztésére, a javaslatok az év első hónapjában kerülnek a kormány asztalára. Érzelmeket kavaró kérdés, hogy az Ausztriában kötelező sorkatonai szolgálat idejét hatról nyolc hónapra emeljék-e, miként az korábban jó néhány évig már érvényben volt.
Januártól új, női vezetője van az osztrák terrorizmus elleni és államvédelmi szervezetnek (DSN) is, Sylvia Mayer személyében, jordániai–osztrák származású elődje ugyanis személyes okokra hivatkozva visszalépett. A szervezet működtetése megerősítést kíván, amióta kiderült, hogy Oroszország kémtevékenységét, kibertámadásait, dezinformációs tevékenységét is felpörgette Ausztriában.
A bécsi kormány idei tervei között szerepel az ügyészség önállóságának növelése, kivonása az igazságügyi miniszter felügyelete alól.
Január első napján ismertette a Kurier című bécsi napilap Walter Feichtinger nyugalmazott dandártábornoknak, jelenleg a stratégiai elemzések központjának (CSA) vezetőjétől származó gondolatokat 2026 geopolitikai kilátásairól. A tábornok az eddig Ausztriában eretneknek számító megállapítást hangoztatta: „Európának az Oroszországhoz fűződő kapcsolatait saját kezébe kell vennie, s közvetlen párbeszédet kell kezdenie vele.” Feichtinger szerint egyeztetni lehetne például a Moszkva elleni eddigi 19 szankciós csomag lassú lazításáról, egy európai biztonsági konstrukcióról, amely Lisszabontól Vlagyivosztokig érne, csekély amerikai szerepvállalással vagy a leendő gazdasági kapcsolatokról. A dandártábornok „hideg békére” gondol, békés egymás mellett élésre Európa és Oroszország között. „Jöhet olyan helyzet – így a ki nem fejtett gondolatmenet –, amikor Európának, Ukrajnának is keserű pirulát kell lenyelnie, hogy lehetővé váljon egy új kezdet.”
Keserű pirulaként kezeli az osztrák politika a migráció kérdését, a kormány csendben igyekszik a bevándorlást szigorítani. Halkan, hogy a koalíciós tag szociáldemokraták megengedőbb nézeteit ne sértsék, az FPÖ-t ne vadítsák, de határozottan, hogy az Unió előírásainak megfeleljenek. 2026 nyaráig tilos a családegyesítés a menekültstátuszra jogot nyert beérkezők esetében, továbbá Ausztria idén be kívánja építeni nemzeti jogrendszerébe a migráció szigorítására hozott brüsszeli törvényeket: az eddiginél szigorúbb ellenőrzést az EU külső határain, s a menekültek tagországok közötti igazságosabb szétosztását. Bécs arra is készül, hogy öregedő munkapiacára képzett külföldi munkavállalókat engedjen be: a piros-fehér-piros munkavállalási engedélyt adó kártyát harmadik országbeli ipari tanulókra is kiterjesztené. Az SPÖ támogatja az EU által szorgalmazott kezdeményezést, miszerint az osztrák vállalatoknál véget vetnének a fizetési titkoknak, és nyilvánossá válna, hogy ki mennyit keres.
