Emléktáblát avattak Krasznahorkai László szülői házánál Gyulán, a Nobel-díjas író születésnapján. Az író 72. születésnapján testvére, Krasznahorkai Géza, a helyi Mogyoróssy János Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója és Görgényi Ernő polgármester avatta fel a mészkő táblát, amelyet az önkormányzat állíttatott a háznál, ahol Krasznahorkai László gyermekéveit és ifjúkorát töltötte 1954 és 1972 között.
Az MTI tudósítása szerint Szákné Bajnai Zsuzsanna közművelődési-kulturális ügyintéző a rendezvényen elmondta: az emléktáblával fejet hajtanak a magyar és a világirodalom számára is maradandó értéket teremtő életmű előtt is, továbbá jelképesen szerettek volna visszaadni valamit Krasznahorkai Lászlónak, amit ő is adott a városnak: büszkeséget.
A rendezvényen levetítettek egy részletet A báró hazatér című, Breier Ádám által rendezett 2018-as portérfilmből, amelyben az író a szülői házról mesél, egyúttal megmutatja, hogyan mászott át régen is a kerítésen. A filmrészlet szerint „megrendítő volt visszatérni” a házba, ahol apja nemcsak rózsákat termesztett, hanem keresztezett is, „volt neki fekete is”. Krasznahorkai László a filmben elárulta, a virágokat mindig dicsérni kellett, ezért is utálja a kertészkedést és a rózsákat is. Krasznahorkai László egykori szülői háza az 1801-es nagy tűzvész után, id. Cziegler Antal uradalmi építész tervei alapján, copf stílusban épült. Híres lakója volt Szombathelyi Antal alispán (1802–1862), akit az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos nevezett ki Békés vármegye kormánybiztosává. A műemléki védettség alatt álló épületben mintegy két és fél évvel ezelőtt gyermek játszóházat alakítottak ki. Krasznahorkai László a szülőházával szemközti 1. sz. általános iskolában, majd az Erkel Ferenc Gimnázium latin szakán végezte tanulmányait Gyulán. Utóbbiban december közepén róla nevezték el az iskolai könyvtárat.
„Amíg mi leírtuk egy dolgozatnál a nevünket, addig ő két-három oldalt is” – Krasznahorkai László előtt tisztelegtek GyulánAz író tiszteletére Gyulán tavaly decemberben Nobel-hetet rendeztek, amelyen egyebek mellett egy utcakiállításon mutatták be a magyar származású vagy magyar kötődésű Nobel-díjasokat; helyiek felolvasták legújabb, A magyar nemzet biztonsága című könyvét; workshopot tartottak az író gyermek- és ifjúkorának gyulai világáról történész szemmel; vetélkedőt szerveztek iskolásoknak; és több, művei alapján készült filmet is levetítettek. A Szent Miklós parkban, a szülőháza előtt pedig a gyulai képviselő-testület tagjai fát ültettek.
A városon átguruló mondat – Budapesten végre megtartották az első valódi közösségi Krasznahorkai-ünnepet