menekültek;Egyesült Államok;ukránok;orosz ellenzék;

Kara-Murza, Navalnaja és Jasin a nyáron hiába kértek menedékjogot Kanadától az amerikai kitoloncolásra váró oroszok számára

Donald Trump fűnyírója Vlagyimir Putyin ellenzékét is lekaszálja

Az amerikai elnök Donald Trump menekültpolitikája sokakat hozott már kilátástalan helyzetbe. Van, akiket most orosz börtön vagy kényszersorozás fenyeget.

A Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúját ellenző, az Egyesült Államokba menekült oroszok egyenesen csapdahelyzetbe kerültek, amiből a kiút nem körvonalazódik. A szibériai büntetőtáborból a tavaly augusztusi „történelmi fogolycserével” szabadult Ilja Jasin, az emigráns orosz ellenzék Berlinben élő egyik vezetője hétfőn közösségi oldalán számolt be arról, hogy keresik megoldást az USA-ból kitoloncolásra váró oroszok helyzetének rendezésére. Ismertetése szerint az oroszoktól az amerikai hatóságok megtagadják a menedékjogot, repülőre ültetik és Oroszországba toloncolják vissza.

Ez már a nyár óta zajlik, és az eddigiek során is több esetben megtörtént, hogy az ellenzéki tevékenységgel megvádoltakat az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei már a repülőtéren várták és közvetlenül a börtönbe vagy a frontra szállították őket, abba a háborúba, amelyet elítéltek és elutasítottak. Múlt héten, december 10-én például a Mediazone fügetlen orosz ellenzéki portál közölte, hogy a moszkvai repülőtéren 63, Kairón keresztül visszatoloncolt oroszt vettek őrizetbe és küldtek katonai szolgálatra az FSZB tisztjei.

És nem ez volt az első ilyen alkalom. Trump migrációellenes programja részeként Washington rendszeresen toloncol ki orosz állampolgárokat, de korábban nem ilyen nagy csoportokban és a kitoloncoltaknak lehetőségük volt megváltoztatni a célországukat a megállóhelyeken, így elkerülve az Oroszországba való visszatérést. A nyártól mintegy 100, a háború elől menekült oroszt küldtek vissza az amerikai hatóságok, az első 40 főt júniusban, a másodikat pedig augusztus 27-én utasították ki. Azóta a kitoloncoltaknak már nincs lehetőségük a célországot megváltoztatni, így Putyin Oroszországába kerülnek vissza. A múlt héten kitoloncolt 63 személyt először repülővel Kairóba szállították, onnan az Egypt Air légitársaság fedélzetén Moszkvába. Kairóban nem tudtak úticélt módosítani, az egyiptomi hatóságok összefogdosták és megverték a menekülni próbáló oroszokat.

Az ellenzéki sajtó tudósításai szerint december elején az orosz hatóságok „migrációs ellenőrzőpontok” hálózatát hozták létre a nagyobb belföldi repülőtereken, hogy azonosítsák azokat az orosz állampolgárokat, akik katonai szolgálatra kötelezettek lehetnek, és érkezéskor besorozzák őket.

Ilja Jasin és a Szabad Oroszország Alapítvány képviselője, Natalia Arnaud hétvégén Kanadában és az Egyesült Államokban tárgyalt, megoldást keresve arra,

hogyan segítsék azokat a háborúellenes oroszokat, akiket Trump bevándorlóellenes politikája miatt most orosz börtön vagy kényszersorozás fenyeget. A nyáron Jasin Julija Navalnajával és Vlagyimir Kara-Murzával közös levélben kért menedékjogot Kanada miniszterelnökétől azoknak az amerikai kitoloncolásra váró oroszoknak, akik az oroszországi deportálás és a büntetőeljárás veszélyével néznek szembe. Jasin szerint a kanadai illetékesek Trump esetleges "reakciójától", (azaz bosszújától) tartanak a kitoloncoltak befogadása esetén. Ő maga úgy véli, Trumpot egyáltalán nem érdekli, hová kerülnek ezek az emberek, csupán az, hogy elnöksége első évének végére egymillió migráns deportálásáról számolhasson be.

Tény, hogy a kanadai hatóságok döntése nem könnyű és nem csak Trump esetleges bosszúja akadályozza. Létezik ugyanis egy megállapodás az USA és Kanada között arról, hogy ha valaki menedékjogot nyújt be az Egyesült Államokban, akkor többé nem nyújthat be menedékjogot Kanadában, és fordítva. Ha Kanadában elfogadják a kitoloncolt oroszokat, az olyan precedenst teremt, amely az egész jogrendszert érinti, lehetőséget nyitva arra, hogy az USA-ban megtagadott menekültek ezrei Kanadában újra próbálkozzanak, vélik az orosz ellenzéki platformokon megszólaló orosz szakemberek is.

Kiszolgáltatott, becsapott ukránok

A háború elől az Egyesült Államokba menekült ukránok helyzete sem rózsás. Jelentések szerint több, mint 200000 ukrán állampolgár kockáztatja jogállásának elvesztését a dokumentumok feldolgozásának késedelme és a Trump-kormányzat által bevezetett új szabályok miatt. Ez már elbocsátásokhoz, egészségbiztosítás elvesztéséhez és a kitoloncolások számának növekedéséhez vezetett. 

Az orosz-ukrán háború kitörése után Joe Biden kormányzata ideiglenes, gyors mechanizmusként hozta létre a „Uniting for Ukraine” programot. E program részeként érkező ukránok két évre,  meghosszabbítható státuszt kaptak, ún. „humanitárius útlevelet”, azzal a feltétellel, hogy találnak egy amerikai magánszemély szponzort, aki hajlandó befogadni őket. A Biden-kormányzat azért folyamodott ehhez a megoldáshoz, mert a háború elől menekülőknek segíteni kellett, de a hagyományos amerikai menekültügyi rendszerben a kérelmek feldolgozása évekig is eltarthat. Az eljárás hátránya Donald Trump hivatalba lépése után azonnal visszaütött: a Trump adminisztráció egyszerűen megszüntette a programot és nem hosszabbította meg azoknak a menekülteknek a humanitárius státuszát, akiknek a munkavállalási engedélye lejárt. Mintegy 260 ezer ukrán érkezett az USA-ba a „Uniting for Ukraine” program keretében. A  2023. augusztus 16. előtt érkezettek számára továbbra is ideiglenes védett státuszt biztosít egy másik korábbi program. Az ezután érkezettek, körülbelül 120000 ukrán, illegális bevándorlónak minősülnek, amint a 2 éves humanitárius engedélyük lejár. Novemberben több mint 80 ukrán menekült szerepelt a kitoloncolásra várók között.

Azonban problémák merülhetnek fel, mivel a brit bíróságokon történő eljárás megindításának határideje több mint egy éve lejárt.