A háború kitörése óta jelentősen romlott a megtámadott Ukrajna és javult az agresszor Oroszország megítélése a magyarok körében. A választásokba való esetleges beavatkozás kockázatának valószínűségét viszont fordítottan ítélik meg a magyarok – ismerteti a Medián erről szóló adatait a hvg.hu.
A portál felidézi, a kormánypropaganda elérte célját, közel három évvel a szomszédban zajló háború kirobbanása után a magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint a megtámadott Ukrajnára, mint az agresszor Oroszországra, pedig azt megelőzően épp fordítottja volt a helyzet. Ami viszont a jövőre esedékes parlamenti választásokat illeti,
a külső beavatkozás esélyét a többség mégis nagyobbnak ítéli Moszkva irányából, mint bárhonnan máshonnan.
A Medián november eleji közvélemény-kutatása szerint összességében a magyarok 83 százaléka tart elképzelhetőnek valamiféle külső befolyást. A felmérés eredményei alapján
a többség (53 százalék) szerint a legvalószínűbb, hogy Putyinék lesznek azok, akik nem nézik majd ölbe tett kézzel a magyarországi választásokat,
az unió részéről jelentkező beavatkozási szándéktól pedig a megkérdezettek 49 százaléka tart kisebb vagy nagyobb mértékben,
éppen annyian, amennyien az Egyesült Államok irányából számítanak erre.
A portál megjegyzi, nem látszik különösebb fogadókészség a kormánypropagandának arra a bizonyítatlan állítására, hogy a Tisza mobilos applikációját az ukránok fejlesztették, és az abban kezelt adatokat is ők szivárogtatták ki. Legalábbis erre enged következtetni, hogy
a magyaroknak mindössze a negyede tart Kijev próbálkozásától a választások manipulálása céljából.
A felmérésből kiderült az is: míg a Fidesz–KDNP támogatóinak mindössze 2 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy Putyinék részéről történhet ilyen kísérlet, a Tisza-szimpatizánsok 39 százaléka szinte teljesen biztos ebben. Ha ehhez hozzávesszük a beavatkozást inkább csak elvi lehetőségként emlegetőket, még tágabbra nyílik az olló: a kormánypárti 19 százalék aggódóval szemben a tiszások 82 százaléka tart ilyen vagy olyan mértékű orosz beavatkozástól. Szűkebb, de szintén jelentős a különbség az USA részéről történő beavatkozás megítélésében: ez esetben 32:63-ra módosul a fideszes–tiszás „aggódási arány”.
