Aztán az egyik évben elmaradt az adventi koszorú elkészítése, és a következő évben sem került az asztalra. Talán az lehetett az oka, hogy már október közepétől tolják az üzletek az arcomba a Télapót, az angyalokat, a karácsonyfadíszeket, és már képtelenség bemenni egy üzletbe anélkül, ne állna az utamba egy felfújt Mikulás.
Egyszerűen csak a fogyasztás, a vásárlás lett hangsúlyos, amit már hónapokkal az ünnepek előtt megkezdenek. Erőszakosan pumpálják az agyadba, hogy vedd meg századjára is a fenyőfacsúcsot, idén csak kék díszeket használj, mert az a divat, sőt! A fa is legyen műanyag, azt is aggassuk tele ezer dísszel, és minél csicsásabb, annál szebb.
Pedig az ünnep nem erről szól. Elegem lett, s talán valami megmaradt kósza gyermeki lázadásból nem készítettem koszorút az utóbbi időben.
Idén másképp gondoltam. Ugyanis a valódi adventi koszorúnak mély mondanivalója van a keresztény világban.
Eredendően minden adventi koszorút egy kör és egy kereszt alkot. A kör a Boldogasszony ölelést szimbolizálja, a kereszt az igét, a kiáradó fényt, a kereszt közepe pedig az Isten helye. Így jön létre az isteni hármasság.
A mai kor embere már csak a kört használja, ami csupán az ölet szimbolizálja, viszont hiányzik a kereszt, hiányzik az Isten. Ha belehelyezzük a koszorúba Istent a kereszt által, újra értelmet nyer a koszorú létezése.
A koszorút minden esetben otthon kell elkészíteni. A kereszt kialakításához 4-8 fűzfavesszőt kötöttek össze. A vesszők közé helyezték a méhviasz gyertyákat, amelyek a szűzbogarat, vagyis Isten bogarát szimbolizálták. A gyertyákra kék szalagot is kötöttek, ami Szűz Mária színe, a kék ég színe, az élet szimbolikája. A kereszt közepére csipkebogyót biggyesztettek, ezek a termések jelképzeték Isten fiát. A piros szín az örök életet is szimbolizálja.
Régen a koszorút mindig a mestergerendára illesztették. A négy gyertya a négy napfordulat megtestesítője, és meghatározott sorrendben követik egymást. Kelet, Dél, Nyugat és Észak. A gyertyagyújtás is eszerint történik.
Ebben a sorrendben kell meggyújtani őket. Az adventi koszorú tehát nem egy karácsonyi dekoráció. Mély jelentéstartalma van.
Adventkor az emberi lélek kicsit megszelídül, ha megengedjük magunknak a felkészülést, ha befelé fordulunk, és nem a fogyasztói társadalmat éltetjük az ünnepek közeledtével.
