Kereszttűzbe került az amerikai védelmi miniszter, úgy tűnik, illegális légicsapásokra adhatott utasítást

A Demokrata Párt néhány tagja már háborús bűn elkövetését is vélelmezik Pete Hegseth hadügyminiszterrel kapcsolatban, aki szeptember 2-án egy Karib-tengeren haladó venezuelai csempészhajó megsemmisítését rendelte el, majd egy szükségtelen második csapást is, amely után már nem maradtak túlélő az elsüllyesztett hajó legénységéből. A miniszter és vele a Fehér Ház egyelőre azonban hárítja a felelősséget.

A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt egy hétfőn felolvasott közleményében Frank Mitchell Bradley tábornokot, a különleges műveletekért felelős parancsnokot nevezte meg, mint akit a miniszter felhatalmazott a „kinetikus csapások végrehajtására.” A szóvivő szerint Bradley a hatáskörén belül járt el, amikor a csónak megsemmisítésére adott parancsot és gondoskodott arról, hogy semlegesítse az Egyesült Államok ellenségeit. Az etikai szempontból aggályos intézkedés nem is ez, hanem az ún double tap („dupla kattintás”) akció volt, azaz a roncsok között életben maradt legénységre mért második csapás, ez ugyanis a hadviselés jogát, másként nemzetközi humanitárius jogot sérthet. A Washington Post oknyomozó riportja szellőztette meg a múlt héten először az incidenst, amely szerint Hegseth kifejezett utasítást adott: öljenek meg mindenkit a csónakban utazók közül.

Bár a Trump-adminisztráció egyelőre szorosan összezár a hadügyminiszter körül, ám az elnök óvatos távolságot is tart a politikailag kínos incidenstől. Trump vasárnap újságírói kérdésre elmondta, hogy álláspontja szerint Hegseth nem adott ki parancsot a második csapás végrehajtására, amely az első csapást túlélt két személyt megölését eredményezte. Pete azt mondta, hogy nem adta parancsba annak a két embernek a halálát, fogalmazott Trump, ám azt is hozzátette, hogy bár az első csapás „rendben volt”, ő nem akarta volna a második csapás megtörténtét. Ezzel együtt megvédte az elnöksége szélesebb körű politikáját, amely Venezuela jelenlegi kormányát egy narkoterrorista csoportnak minősíti és így az országból érkező csempész hajókat potenciális veszélyforrásnak tartja az USA-ra nézve. A szóban forgó szeptemberi támadás óta összesen 21 hasonló csapást rendelt el a Trump-kormányzat a Karib-tengeren és a Csendes-óceánon, ezekben az akcióban eddig 83 ember vesztette életét.

Hegseth tagadja az ellene megfogalmazott vádakat. A Washington Post oknyomozó riportját „koholmánynak” és „uszítónak” nevezte. Ahogy azt kezdettől fogva elmondtuk minden közleményben, ezeket a rendkívül hatékony csapásokat kifejezetten halálos, támadó csapásoknak szántuk, fogalmazott a miniszter a közösségi médiában megosztott bejegyzésében. Egy másik posztjában már az akciót végrehajtó tábornok kvalitásait dicsérte, ezzel pedig némiképp elhárította a támadás felelősségét. Mitch Bradley admirális egy amerikai hős, egy igazi profi, aki a 100 százalékos támogatásomat élvezi, írta. Kiállok a személye és az általa hozott műveleti döntés mellett, legyen szó a szeptember 2-án vagy az azóta történt küldetésekről – tette hozzá Pete Hegseth.

A miniszter magyarázata nem bizonyult kielégítőnek a kongresszus tagjai számára. Roger Wicker, a Mississippi államot képviselő republikánus szenátor és fegyveres erőket vizsgáló szenátusi bizottság elnöke hétfőn egyeztetett az incidensről magával Hegsethtel és az egyesített haderőnemek vezérkari főnökével, Dan Caine tábornokkal is. A szenátor már biztosan kezdeményezni fogja egy kongresszusi vizsgálat elindítását az ügyben. A The New York Timesnak több neve elhallgatását kérő forrás is állította, hogy a kongresszus tagjai kikérték az akcióra vonatkozó írott parancsot, ám a kérést ezidáig a Trump-adminisztráció megtagadta. Olyan feltételezés is napvilágot látott, hogy a vizsgált második csapás valójában az elsüllyesztett csónak körül úszó rakomány megsemmisítésére irányult. Ezt ugyanis a drogkartell egy másik egysége begyűjthette volna a tengeren, ezáltal továbbra is veszélyt jelentett volna az amerikai nemzetbiztonságra.

A botrány egy küszöbön álló fegyveres konfliktus árnyékában pattant ki, amellyel a Trump-adminisztráció – hivatalos álláspontja szerint – a dél-amerikai országban működő kábítószerkereskedő hálózatot igyekezne felszámolna. A kritikusok szerint a valódi cél azonban Nicolas Maduro Amerika-ellenes rezsimjének megdöntése egy olyan országban, amely ma is nagyobb kőolajkinccsel rendelkezik, mint Szaúd-Arábia.