A gyakran csak A Másodikként emlegetett Jermak nem teljesen önszántából távozott pozíciójából, és Volodimir Zelenszkij sem túl lelkesen engedte el a kezét: szoros munkakapcsolat és rokonszenv fűzte őket össze, és ez már jóval az előtt kezdődött, hogy a nagypolitika részesei, majd alakítói lettek volna.
Az Ukrajinszka Pravda krimibe illő részletességgel idézte föl a sorsdöntő nap, november 28-a történéseit. Az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) munkatársai reggel hat óra tájban három autóval érkeztek a kijevi kormányzati negyedhez azzal a feladattal, hogy házkutatást végezzenek Andrij Jermak otthonában. Az őrök a házkutatási parancs ellenére sem akarták beengedni őket, aztán végül meghátráltak. Jermak lakását átkutatták, mobiltelefonokat és laptopokat vittek magukkal, de az elnöki hivatal vezetőjével szemben semmilyen intézkedést nem hoztak. Kilenc óra tájban, miközben a házkutatás még javában tartott, az elnöki hivatalba érkezett Mihajlo Fedorov első miniszterelnökhelyettes, Vaszil Maljuk altábornagy, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetője, Szemen Krivonosz, a NABU igazgatója és Olekszandr Klimenko, a SZAP első embere. A lap értesülése szerint
Volodimir Zelenszkij elnök úgy fogadta őket, mint aki megértette, hogy a külső és belső fronton egyaránt folyó harcok folyományaként ezúttal már nem egyes személyek fenyegetettségéről van szó, hanem maga az ukrán állam irányíthatósága került veszélybe.
Az ukrán elnök a lap forrásai szerint olyan megoldást szorgalmazott, amely nem ássa alá a béketárgyalásokat, illetve amelyek nem vezetnének oda, hogy a Nyugat belő káoszként értelmezze a korrupcióellenes szervek érdeklődését az ukrán elnöki hivatal vezetője iránt. Mihajlo Fedorov nem kertelt: úgy vélte, Andrij Jermakot el kell bocsátani. A biztonsági szolgálat vezetőjének álláspontjáról a lap nem tudott meg részleteket, de nem kell hozzá nagy fantázia, hogy kitalálja az ember. Vaszil Maljuk és Andrij Jermak viszonyát ugyanis jó ideje a kölcsönös ellenszenv jellemezte: Jermak már korábban szorgalmazta Maljuk leváltását arra hivatkozva, hogy állítólag figyelmen kívül hagyta az Enerhoatom ügyében készült leleplezéseket, és nem védte meg őt.
Lemondott Volodimir Zelenszkij nagyhatalmú kabinetfőnöke, akinél házkutatást tartottak korrupció gyanújávalZelenszkij egy órán át tárgyalt velük, majd visszavonult. Néhány óra múlva utasítást adott rá, hogy készítsék elő Jermak lemondási nyilatkozatát. A döntés emberileg vélhetően fájdalmas volt számára, de a politikus nem tehetett mást. Az egyik elemző a sakknyelvből kölcsönözve vázolta a helyzetet: Zelenszkij vezéráldozatot hozott, hogy ne veszítse el a partit.
Az Ukrajinszka Pravda egyes forrásai szerint Jermak hisztérikus kitörésekkel és sértegetésekkel fogadta, hogy az elnök elengedte a kezét. Ezt mások nem erősítették meg. Jermak mindenesetre összepakolt, és csaknem hat év után távozott az elnöki hivatalból. Másnap azonban, már magánemberként, visszatért oda, de látogatásáról részleteket nem tudni.
A válás valóban nem lehetett könnyű. Kiderült, hogy a házkutatási parancsot már egy héttel korábban aláírták, így Zelenszkijnek lett volna ideje megfontolni és előkészíteni a döntést. Ő azonban akkor még egyáltalán nem gondolt erre a fejleményre.
Az elnöki pártnak, a Nép Szolgájának frakcióülésén, amelyen pedig többen sürgették hivatalvezetője leváltását, a vádaskodóktól bizonyítékokat kérve kiállt legközelebbi munkatársa mellett. Pedig olyan nehézsúlyú politikusok szóltak akkor már Andrij Jermak ellen, mint Denisz Smihal védelmi miniszter, volt kormányfő, vagy Ruszlan Stefancsuk házelnök.
Később ez a sor kiegészült másokkal, és egyre hosszabb lett. Olyanok is elhagyták Jermakot, akiket annak idején ő helyezett kulcsfontosságú pozícióba. Egyetlen pillanat alatt a rendszeren kívül találta magát, amit pedig ő épített módszeresen éveken át – írta Milan Lelics, az RBK ukrán hírügynökség elemzője.
Tegyük hozzá: lehet, hogy módszeresen, de nem mindig az elvárható óvatossággal és körültekintéssel. Ha nem pattan ki az energetikai hálózatot működtető Enerhoatom körüli korrupciós botrány, Jermak politikai ellenfelei akkor is mind hevesebben követelték volna távozását. Csaknem hat éven át irányította az elnöki hivatalt, hatalma folyamatosan mind nagyobb területre terjedt ki, és ha sok terhet vett is le Zelenszkij válláról, óriási befolyása az állam irányításában sokak szemét szúrta. Egyelőre nem tudni, bűnrészes-e egyáltalán a korrupciós botrányban, ezt majd a nyomozás kideríti. Lemondása után nem sokkal bejelentette, hogy a frontra megy. A The New York Postnak elmondta, hogy nem akar problémát okozni Zelenszkijnek. Őszinte, becsületes emberként felháborítják a rágalmak, de még inkább azok támogatásának a hiánya, akik tudják az igazságot – tette hozzá.
Ha büntetőeljárás indul Andrij Jermak ellen, a katonai szolgálat nem fogja megvédeni. Az Ukrajinszka Pravda szerint ez inkább hírnevének megóvása érdekében történik.
