Czinege elvtárs idejéből ismert rossz beidegződéseknek egyik kiváló példája Ruszin-Szendi Romulusz úr villája, amit a volt vezérkari főnök befolyásával visszaélve építettek meg – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az éves meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában. A Fidesz régóta azzal támadja a Tisza Párt képviselőjelöltjét, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnökét, hogy „luxusvillát építtetett magának” amit a miniszter összekötött 2010 kormányzattal, amely szerinte „elfekvővé” illetve „szociális foglakoztatóvá” változtatta a Magyar Honvédséget.
A valóságban Ruszin-Szendit az Orbán-kormány nevezte ki helyettes államtitkárnak, majd később vezérkari főnöknek, a villát az Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériuma (HM) rendelte, az épület pedig azóta is a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában van, Ruszin-Szendi csak néhány hónapig lakott a szolgálati lakásában. Arról pedig a tárca azóta is mélyen hallgat, hogy pontosan ki hozta meg a döntést a 928 millió forinos dunakeszi villa építéséről.
Szalay-Bobrovniczky expozéjában az Európai Unió és a megtámadott Ukrajna kizárólag negatív, az agresszor Oroszország és a Trump-kormányzat inkább pozitív szövegkörnyezetben szerepelt. A tárcavezető ugyan megemlítette, hogy a napokban ért véget a magyar légierő kiküldetése a Baltikumba, ahol a NATO keretében mostanáig a magyar légierő biztosította a „magukat fenyegetve érző” balti országok légterét, melynek során 22 éles riasztás is volt. Ám a miniszter nem említette, hogy kitől érzik magukat fenyegetve a balti államok és milyen külső hatalom behatolása miatt volt két tucat alkalommal éles riasztás.
A bizottsági ülésre az ellenzékből csak Novák Előd (Mi Hazánk) jött el, aki később rá is kérdezett: hogyan fér bele a magyar „békepolitikába”, ha a magyar gépek tűzparancsot kapnának a határsértő orosz gépek lelövésére. A miniszter úgy válaszolt, hogy a „nemzeti szál jelenik meg ebben a döntéshozatalban – de hogy, ez mit jelent, arról nem bocsátkozott részletekbe. Felmondta viszont a kormányzati paneleket, miszerint Magyarország a „a béke narratívája mellett állt” (Hogy ez mit jelent arra nem tért ki.) Beszélt arról, hogy az amerikai béketeremtő szándékot az EU vezető politikusai próbálják megkerülni, a folyamatot aláásni.
Magyar vadászpilóták szállnak szembe az oroszokkal, ilyenkor az Orbán-kormány sem számítIsmét légtérsértő orosz vadászgépet fogtak magyar Gripenek Litvánia felett- Háborús stratégiát folytatnak – szögezte le a miniszter, szerinte az EU folytatni akarja a háborút, holott a küzdelem szerinte már eldőlt. Az ukrán erők ugyanis a miniszter szerint 40 százalékos feltöltöttségűek, míg az orosz haderő 70 százalékos. Oroszországban a „politikai rendszer erős támogatottságot” élvez”, ami szerinte nem mondható el Ukrajnáról. - Katonai értelemben Ukrajna ezt a háborút elveszítette – foglalta össze, hozzátéve, hogy az utóbbi időben megjelent az ukrán állam rendszerszintű korrupciója. – Nem halljuk az EU-s kritikákat – jelentette ki Szalay- Bobrovniczky Kristóf, kettős mércének nevezte ezt.
Lemondott Volodimir Zelenszkij nagyhatalmú kabinetfőnöke, akinél házkutatást tartottak korrupció gyanújávalA Magyar Honvédség esetleges csádi szerepvállalásáról annyit közölt, hogy a készen áll a feladatra, ám az afrikai országban nem született meg még a politikai döntés. A miniszter beszélt a fegyverpénzről, hathavi illetményről, melyet februárban kapnak meg a honvédek.
A tárcát érintő botrányos ügyek közül a miniszter egyetlenegyet, az újdörögdi kézigránátos gyakorlótéri balesetet hozta szóba, ám ezzel lényegében elébe ment a várható ellenzéki és újságírói kérdéseknek. Leszögezte, az ügyészség továbbra is nyomoz, így ő „e tárgyban, ennek részleteiről nem tud tájékoztatást adni.
Döntött a bíróság, az Orbán-kormánynak nem kell kiadnia, hogy mennyibe került a meghiúsult csádi missziójaLegfőbb ügyész: Elkészült az újdörögdi baleset egyesített igazságügyi szakvéleménye