A magyar légierő a Baltikumban egy NATO misszió keretében immár negyedik alkalommal lát el légi rendészeti feladatokat egy spanyol egységgel közösen. A pilóták elmondása szerint komoly kihívás az ottani szolgálat, de hangsúlyozták, agresszív és veszélyes manővereket nem tapasztaltak az oroszoktól.
A légi rendészeti művelet keretében július vége és december eleje között négy magyar Gripen és nyolc spanyol Eurofighter Typhoon típusú vadászgép állomásozik a litván légibázison, feladatuk Észtország, Lettország és Litvánia szárazföldi területeinek, illetve a Balti-tenger fölötti légtér védelme. A rendészeti feladat azt jelenti, hogy nekik kell azonosítani és kísérni azokat a gépeket, amelyek nem tartják be a légiközlekedési szabályokat. A šiauliai bázis mellett az észtországi Ämari légibázis a másik központja a missziónak, ott jelenleg olasz vadászgépek teljesítenek szolgálatot.
Október közepéig 17 éles riasztása volt a magyaroknak – mondta a Népszavának a légibázison Tősér Péter alezredes. Legtöbb esetben a Balti-tengeren, nemzetközi vizeken történő repüléshez kapcsolódó jelzés miatt kell a levegőbe emelkedniük. Jellemzően Szentpétervár és az Oroszországhoz tartozó, Lengyelország és Litvánia közé beékelődő Kalinyingrádi terület között közlekedő gépek miatt. Máskor valószínűsíthetően kiképzési repüléseket végrehajtó gépeket vagy felderítőgépeket kell közelről megfigyelniük.
Ismét légtérsértő orosz vadászgépet fogtak magyar Gripenek Litvánia felettA feladatuk elsősorban az idegen gépek azonosítása és amennyiben szükséges, kísérése. A NATO gépek minden esetben felfegyverezve szállnak föl, és sokszor az orosz repülők sem „üresen” közlekednek. Tősér Péter úgy nyilatkozott, a korábbi magyar missziókhoz képest még valamelyest csökkent is a riasztások száma idén.
A kecskeméti légibázishoz képest egészen más feladatokkal kell megbirkózniuk a pilótáknak, Tősér Péter elmondása szerint Magyarországon legtöbbször civil gépek miatt kapnak riasztást, például ha egy gép rossz frekvenciát használ és nem lehet vele kapcsolatba lépni.
A pilóták felszerelése is más a Baltikumban, ha a Balti-tenger fölé repülnek, akkor olyan vízálló ruhát is hordani kell a bevetéshez, amire egy esetleges tengerbe katapultálás után szükség lenne. Ezt már Simó Bence hadnagy magyarázta a litvániai légibázison újságíróknak. A magyar pilóta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem után Kanadában tanult két évet pilótának. Ezután következett egy rövid kiképzés Svédországban végül pedig Kecskeméten, ekkor már az olyan Gripeneken, amikkel a Baltikumban is repülnek. A magyar légtérhez képest teljesen más a környezet, ez sokkal nagyobb felelősség és még több odafigyelést igényel, magyarázta.
A teljes magyar misszió mintegy nyolcvan főből áll, a Gripenek állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, a karbantartás is folyamatos.
Sebők Krisztián százados szerint a vadászgépeknek kifejezetten jót tesz, ha gyakran repülnek, és itt a szinte napi szintű használat is adott, az éles bevetések mellett rendszeresek a gyakorlatok is. Ha pedig riasztás van, akkor a jelzéstől számított tizenöt percen belül a levegőben kell lenni, ehhez elengedhetetlen a csapatmunka.
A Népszava által kérdezett, a litván bázison szolgáló spanyol pilóta szerint kiváló az együttműködés és a közös munka a magyarokkal. A pilóta, akinek a nevét biztonsági okokból nem írhatjuk le, elmondta, neki különösen a többi pilótával van szorosabb viszonya, sok múlik a személyes kapcsolatokon is, és semmi oka panaszra. A spanyol misszió közel kétszáz fővel vesz részt a légtér védelmében. A spanyol pilóta elmondása szerint a Litvániában töltött hónapok alatt mindig sokkal többször kell fölszállniuk és többet repülhetnek, mint amikor például Andalúziában állomásoznak, ez számára egy pozitívum.
A bázison dolgozó két litván katona is elismeréssel beszélt a magyar kollégák munkájáról.
Arra a kérdésre, hogy érzik-e, hogy a magyar kormány esetleg oroszbarát politikát folytat, hangsúlyozták, itt a NATO-n belül katonák dolgoznak együtt katonákkal, közös célért, és nem foglalkoznak ilyen politikai témákkal.
Tudják, mindig számíthatnak az ott állomásozó magyar kollégákra.
A riasztások esetén valójában nemcsak a légibázis személyzete kapcsolódik be, hiszen ezeket a feladatokat a NATO kombinált légi műveleti központja koordinálja, a németországi ramsteini bázison található főparancsnoksággal. Frank Gräfe vezérőrnagy, a NATO Légierő Parancsnoksága (AIRCOM) vezérkari főnökhelyettese szerint ezeket a műveleteket úgy kell elképzelni, mintha egy teljes zenekart kellene működtetni, tökéletesen összehangolva a lépéseket a különböző szereplők között.
Frank Gräfe úgy nyilatkozott, a légi rendészet a NATO egy sikeres programja, amelyben a védelmi szövetség minden tagja valamilyen formában részt vesz. Az első misszió még az 1960-as években Nyugat-Németországban kezdődött, vagyis több, mint 60 éve az év minden napján, minden órában biztosítják a légtér védelmét a NATO egyes tagállamaiban. A balti országok néhány évvel Magyarország 1999-es csatlakozása után, 2004-től lettek tagjai a védelmi szövetségnek. Gräfe pilótaként vett részt az első német misszióban Šiauliai bázisán 2005-ben, és érezte, mennyire hálásak voltak a helyiek a munkájukért. Azelőtt Litvániának nem voltak meg a megfelelő képességei, a légtér megsértése következmények nélkül maradt.
A tengeren élesebb a fenyegetés
Bár a litvániai bázison a pilóták hangsúlyozták, nem érezhető agresszívabb viselkedés az orosz légierő irányából az elmúlt időszakban, a tengeren már más a helyzet. A zavaros hátterű hajók alkotta orosz árnyékflotta korábban nem látott kihívást okoz a Balti-tengeren. A NATO itt komolyabb fellépésre szánta el magát, miután az elmúlt években több tenger alatti kábelt is átvágtak vélhetően oroszok által irányított hajók. A NATO idén januárban Baltic Sentry (Balti Őrszem) néven indított program keretében megerősítette a tenger ellenőrzését. Egy vezető NATO tisztségviselő úgy nyilatkozott, szerinte eddig eredményes az elrettentés. A tengerszint alatti, felszíni és légtérben lévő mozgásokat is figyelik. Határozott lépéseket tesznek, ugyanakkor nem fognak eszkalálni, hangsúlyozta. De amikor például egy orosz „halászhajó” a koppenhágai öbölben gyanúsan sokat tartózkodott kritikus infrastruktúra közelében, erélyesen fölléptek. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hétfőn úgy nyilatkozott, az orosz árnyékflotta a hibrid támadások indítóállomásaként működik, ezért is terveznek újabb és újabb szankciókat a Moszkva által irányított flotta ellen.
Drónveszély
Az elmúlt időszakban megjelent drónfenyegetések egy újabb kihívást jelentenek. Szeptember elején Belarusz felől 23 orosz drón lépett be a lengyel légtérbe, ebből néhányat a Lengyelországban állomásozó holland vadászgépek lőttek le. Az Ukrajna elleni háborúban Oroszország már rendszeresen százas nagyságrendben indítja ezeket a fegyvereket, amiknek az elfogása komplex feladat. A vadászgépekről kilőtt, egyenként akár sokmilliós rakétákkal semlegesíteni a néhány ezer eurós drónokat nem is költséghatékony megoldás. A vadászgépek egy-egy riasztása is önmagában egy jelentős tétel, bár a megkérdezett pilóták szerint ez nehezen számszerűsíthető.
Az elmúlt időszakban a lengyel, román, belga és dán légtérben is ismeretlen drónok repültek be, ezek közül több esetben bizonyíthatóan Oroszország felől érkeztek. Egy repülő eszköz lelövéséről a NATO központban döntenek, viszont a különböző országokban más és más szabályok érvényesek ilyenkor, magyarázta a Népszava kérdésére Frank Gräfe. A drónok elleni reakció egyes országokban rendőrségi feladat. Bizonyos nemzeti rendszerekben alkotmányosan lefektetett szabályok vannak a katonai beavatkozás elindítására, és ahol egy másik nemzet végzi a légi rendészeti feladatokat, ott van, hogy a fogadó ország döntése is szükséges. Gräfe szerint ezek érhető különbségek, és tiszteletben kell tartani ezeket. Ez önmagában most, békeidőben nem is jelent problémát, de szerinte ilyen nemzeti kivételek a beavatkozás elindítására egy valódi konfliktusos helyzetben tarthatatlanok lennének.
Tősér Péter elmesélte, rendszeresen gyakorlatoznak, hogyan lehet ezekre a fenyegetésekre válaszolni. Az alezredes szerint hosszútávon nem az a jövő, hogy rakétákkal küzdjük le a drónokat, de a vadászgépeknek is lehet szerepe a védekezésben. Jelenleg is nagy hangsúlyt fektetnek a különböző védelmi képességek fejlesztésére, az olcsóbb lézerirányítású fegyverektől az elektromos zavaróeszközökig, magyarázta lapunknak.
