Belharcot hozott a Tisza-applikációt letöltő bírók listázása a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács között

A bírák politizálásának tilalma, a pártatlanság, a befolyásolástól mentes ítélkezés – vagyis a bírói integritás - ügyében robbant ki szokatlan vita a napokban a Kúria elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) között. A vita alapjául két, egymással össze nem függő ügy szolgált. Az egyik a Tisza Párt feltört applikációjából nyilvánosságra került adatbázisban szereplő bírók megítélése, akiket a kormánypárti sajtó politikai elfogultsággal vádolt meg. A másik pedig Kovács András kúriai bírói munkaügyi pere, amelyet Varga Zs. András Kúria-elnök intézkedésével szemben indított. Az időben egymáshoz közeli két ügyet témájuk miatt a Kúria elnöke és az OBT is összekapcsolták.

November első napjaiban az internetre került mintegy 200 ezer olyan ember személyes adata, akik többségében a Tisza Párt alkalmazásában regisztráltak. A kormánypárti sajtó azonnal szemezgetni kezdett a nevek közül, külön is listázva a közéleti szereplőket. Interaktív térkép készült, amelyen lakcímük alapján is lehetett azonosítani a Tisza applikációját letöltőket. Mindez egyértelmű bűncselekménynek minősül; a Nemzeti Nyomozó Iroda november 4-én hivatalból nyomozást rendelt el információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja miatt, illetve a jogosulatlan adatkezeléssel kapcsolatos további bűncselekmények miatt. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálatot indított, jelezve, „ellentétes lehet az adatvédelmi követelményekkel az, ha egy cikkben a nyilvánosság számára elérhetővé válnak az eleve jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes és különleges adatai”.

A kormánypárti sajtó név szerint megnevezett három bírót, aki szerepel a listán, továbbá – név nélkül – utalt egy, a listán lévő kúriai bíróra is. November 6-án a Kúria közleményt adott ki, amely nem a jogsértés áldozatául esett bírókat védte meg, inkább a felelősségüket firtatta: „A jogszabályok és a bíróságok – így a Kúria – szabályzatai biztosítják a bírói integritás megvédéséhez és a bírókra kötelező magatartási szabályok megsértése esetén a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazásához szükséges eszközöket. Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására. Ennek azonban megkerülhetetlen előfeltétele, hogy meghatározott személyre vonatkozó, pontos, ellenőrizhető bizonyítékkal alátámasztott információ álljon rendelkezésre.”

Azonban a Kúria, illetve elnöke csak kezdeményezhet, de nem folytathat le fegyelmi eljárást, arra a törvény szerint csak úgynevezett szolgálati bíróságok jogosultak. Az OBT ezt nem is hagyta válasz nélkül, november 22-i közleményében jelezte: „az a kitétel, mely szerint a Kúria »készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására«, minden jogszabályi alapot nélkülöz, hiszen a szolgálati bíróságok függetlenek a Kúriától. (...) Ezen túlmenően a közlemény alkalmas arra is, hogy a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba.”

A bírák fegyelmi felelősségéről, így arról, hogy adott esetben politikai tevékenységet folytattak-e, csak az arra jogosult, független szolgálati bíróság dönthet. Az elsőfokú szolgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla, a másodfokú pedig a Kúria mellett működik, de függetlenül a tábla és a Kúria vezetésétől, a szolgálati bíróságok tagjait pedig az OBT nevezi ki. Matusik Tamás, az OBT korábbi elnöke a Magyar Bírói Egyesület honlapján olvasható tanulmányában arra is emlékeztetett, hogy Varga Zs. András régóta arra törekszik, hogy a fegyelmi eljárásokat átvegye a szolgálati bíróságoktól, emiatt törvénymódosítást is kezdeményezett, de eddig sikertelenül.

így az érintett bírák fegyelmi felelőssége sem vethető fel. Példaként hozta fel, hogy a négy évvel ezelőtti ellenzéki előválasztáson sem volt tilos részt venni a bíráknak, továbbá nem minősül politikai tevékenységnek az sem, ha a bírák kitöltik és visszaküldik a kormány nemzeti konzultációs íveit. Hasonlóan érvelt a bírói tisztségéről tavaly lemondott Laczó Adrienn ügyvéd. Az ATV-ben úgy fogalmazott: az, hogy egy bíró letölti a Tisza applikációját, még nem jelenti a politikai szimpátia kifejezését, ezzel nem vállal nyilvános politikai tevékenységet. Ellenben Schiffer András ügyvéd, volt képviselő szerint az a bíró, aki letölti az applikációt, politikai tevékenységet folytat, ezért le is kell mondania bírói tisztségéről. Vele ért egyet Gulyás Gergely miniszter, mondván, „a bíráknak nemcsak pártatlannak kell lenni, hanem a pártatlanság látszatára is figyelni kell”.

 – több a listán lévő közszereplő úgy nyilatkozott, hogy ők nem regisztráltak a pártnál. Erre utalt Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is, aki az ATV-ben elmondta, hogy egy OBH-ra beosztott bíró is szerepelt a listán, aki Senyei kérdésére írásban tagadta, hogy letöltötte volna az applikációt. Úgy tudjuk, a bírák politizálásáról dönteni hivatott szolgálati bíróságok elé egyelőre nem is kerültek a listázással kapcsolatos ügyek.

November 24-én Varga Zs. András az OBT mostani elnökének, Pecsenye Csabának címzett levélben válaszolt a tanácsi aggályokra. A Kúria elnöke, aki maga is tagja a bírói tanácsnak, személyeskedő írásában felrótta az OBT-nek, hogy „elfogadhatónak tartja a bírók politikai szerepvállalását”. Varga a jövő évi választásokra utalva feltette a kérdést: „Tényleg úgy gondolják, hogy ha esetleg kiderül, hogy kúriai bíró, netán választási ügyekben eljáró bíró szerepel az egyik párt szimpatizánsai között, akkor ez a bíró pártatlanul tud eljárni a választási ügyekben?” (A választási ügyek a Kúria hatáskörébe tartoznak, korábban maga Varga is részt vett ezek elbírásában.) Laczó Adrienn az ATV-ben ezzel szemben úgy vélte, a választási ügyekben eljáró bírák számára inkább megkönnyíti a tájékozódást, ha letöltik a Tisza applikációját.

Sajtócunamitól tartott Varga Zs. András

A másik, Varga Zs. Andrást személyesen érintő ügyben is középpont került a bírói integritás kérdése. November 18-ára volt kitűzve a Kúrián Kovács András kúriai bíró munkaügyi perének tárgyalása. Varga tavaly novemberben két évre felfüggesztette Kovácsot kúriai tanácselnöki pozíciójából; a döntést Kovács megtámadta, s első- és másodfokon, a Fővárosi Törvényszéken és Fővárosi Ítélőtáblán – utóbbin jogerősen – is pert nyert. Mindkét bíróság kimondta, Varga törvényt sértett, amikor felfüggesztette Kovácsot, ilyen szankciót ugyanis a jogszabályok nem ismernek. Az elsőfokú döntés indoklása szerint, amit a másodfok is megismételt: „A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Varga nem fogadta el a jogerős döntést, felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

így a Varga jogsértését kimondó ítélet hatályban maradt.

A Kúria közleményében a visszavonást „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlással” indokolta. Az OBT ezt sem hagyta szó nélkül; felrótta a Kúria elnökének, hogy miközben külső nyomásgyakorlást emleget, integritási eljárást nem indított az ügyben. Ami a visszavonásra figyelemmel a OBT szerint „azt sugallja, hogy a bíróságok nem képesek ellenállni az esetleges nyomásgyakorlásnak”. Varga válasza szerint attól a „sajtócunamitól” kívánta megkímélni a Kúriát, ami akkor érkezett volna, „ha az első- és másodfokú ítélet jogi képtelenségét a Kúria eljáró tanácsa orvosolja” – továbbá politizálással vádolta meg az OBT-t. Amire Pecsenye Csaba OBT-elnök úgy reagált, „megdöbbentőnek és megengedhetetlennek tartja”, hogy a Kúria elnöke „egy jogerős ítéletet jogi képtelenséget, s nem releváns moralizáló kijelentéseket tartalmazónak minősít”. Egyben visszautasította a politizálás vádját, mondván, ha az OBT kritizálja a Kúria közleményét, az nem minősül politikai tevékenységnek.