Korhatárhoz kötnék a kattintást, az Európai Parlament megszavazta a gyermekek online védelméről szóló jelentést

– Nem könnyű a gyerekeinket távol tartani a káros tartalmaktól, még akkor sem, ha ennek érdekében mindent megteszünk. Kénytelenek vagyunk például drágább, modernebb telefont vásárolni nekik, mert azokon tudjuk hatékonyabban tiltani a számukra nemkívánatos oldalakat, illetve – bár ez már egy másik téma – azt is tudjuk követni, merre járnak éppen a városban – mondta lapunknak egy egri anya, aki egy 11 és egy 13 éves általános iskolás gyereket is nevel. Legidősebb testvérük már elmúlt 20 éves, ő egyetemre jár, de a nő szavai szerint a középső és a legnagyobb gyerek között lévő hét év alatt olyan változások történtek az internet világában, hogy csak kapkodják a fejüket, és maguk sem tudnak lépést tartani a technika félelmetes fejlődésével. Ráadásul maga az iskola is arra kényszeríteni mind a gyerekeket, mind a szülőket, hogy egyre többet „lógjanak” a világhálón.

– Tizennégy különböző internetes csoportban vagyok kénytelen ott lenni a két gyerek miatt, s így állandóan pittyeg a telefonunk az értesítésektől. A KRÉTA rendszer nagyon sokszor „bedugul”, elromlik, így a tanárok ezeken a csatornákon küldik a házi feladatot, vagy értesítenek bennünket az iskolai eseményekről. De ugyanígy az edzések, vagy épp a szakkörök is elárasztanak minket és persze a gyerekeket is folyamatosan információkkal. Hiába vannak korlátozva a „felnőtt”, nem nekik való tartalmak, gyakran a tanuló-csoportokban érkeznek olyan bejegyzések, amiktől egyébként szerettem volna megóvni a lányomat. Osztálytársa idősebb testvére riogatott azzal, hogy a menstruáció majd milyen fájdalmas lesz, megnő mindenkinek a cicije, szőrös lesz a hóalja, aztán meg hipp-hopp teherbe esik, a kicsi meg továbbadta ezt a csoportban. Az én gyerekem napokig nem aludt emiatt és közölte, hogy sosem fog férjhez menni – mondta az anya. Hozzátette: a tapasztalatai szerint „gyerekfüggő” is, hogy melyik diák mennyire van rákattanva a világhálóra, és hogy általános iskolásként megmarad-e logikai vagy építős játékok és az egymással való csetelés szintjén, vagy olyan bugyrokba evez az interneten, amik károsak a fejlődésére.

– A felnőtteken kellene kezdeni a sort: tudok olyan óvodáról, ahol az óvónő, ahelyett hogy mesét mondana, inkább beindítja azt a tableten és kiteszi a gyerekek elé, mert úgy kényelmesebb. A szülőket is edukálni kellene, hiszen azt sem tudják néha, mit hol kell bekapcsolni, miközben a tizenéves gyerek bravúros ügyességgel talál meg bármit, azt is, amit éppen nem keres – hallottuk egy miskolci tanártól.

 „Egy kísérlet közepén vagyunk, amelyben az amerikai és kínai technológiai óriásoknak korlátlan hozzáférése van a gyermekeink figyelméhez” – kezdte beszédét Christel Schaldemose, dán szocialista európai parlamenti képviselő kedden, amikor a gyermekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg a képviselők az EP-ben. A jogilag nem kötelező erejű szövegről szerdán szavaztak, elsöprő többséggel, 483 szavazattal ment át 92 ellenében 86 tartózkodás mellett, hogy 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. A jelentéssel kapcsolatban az Európai Néppárt véleményét képviselő Dávid Dóra, a Tisza Párt EP-képviselője arról beszélt, hogy az internetnek számos előnye van, de nem a gyerekekre gondolva tervezték. Dávid Dóra kiemelte, nem csak tiltásra van szükség, hanem a szülőket és gyerekeket „megerősíteni és felhatalmazni” kell.

Az EP részben azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy tartassák be keményebben a meglévő jogszabályokat. A digitális szolgáltatásokról szóló európai törvény (angolul DSA), valamint a bizottsági iránymutatások is komoly követelményeket állítanak fel a cégekkel szemben, hogyan védjék a kiskorúakat az online térben. A kritikusok szerint túl lassan halad a meglévő szabályok betartatása. Az Európai Bizottság több vizsgálatot is indított a nagy platformok (TikTok vagy a Facebookot és Instagramot tulajdonló Meta cég) ellen, ezeknek is lehet komoly hatása a jövőben a közösségi média által alkalmazott szabályokra. Az EP-ben Henna Virkkunen, az Európai  Bizottság alelnöke elmondta, a gyerekek védelmére szóló iránymutatásokat is vizsgálják a folyamat során.

Sok kutatás utal arra, hogy a közösségi média jelenlegi finanszírozási módja miatt az algoritmus „érdeke”, hogy függőséget okozzon. Az EP szövege az algoritmusok addiktívra tervezett működését is kritizálta, igaz, itt a pártok között már volt véleménykülönbség, hiszen a baloldali-liberális képviselők közül sokan tovább akartak volna menni, nem csak a gyerekekkel szemben, hanem általánosan akarnák betiltani egyes, függőséget erősítő funkciókat. Abból, hogy az ötletekből jogszabály legyen, messze még az út. Az EP mostani javaslatait, amennyiben az Európai Bizottság megszívleli, egy jövő év végé fele esedékes új jogszabálytervezetbe vehetnék bele.

A Digital Fairness Act (digitális méltányossági törvény) adhatna megfelelő keretet ezekre a szabályokra. Ugyanakkor manapság inkább a törvények és szabályok egyszerűsítése irányába mozdulnak a frontok. Múlt héten a Bizottság egy új jogszabálycsomagot kezdeményezett, amivel a mesterséges intelligencia és az online adatvédelmi szabályok egy részét is egyszerűsítenék, szerintük a versenyképesség növelésének érdekében. Emellett az USA folyamatosan nyomást gyakorol az EU-ra, hogy lazítsák az eddigi digitális törvényeiket is. Donald Trump amerikai elnök is többször kikelt például a káros tartalmak és dezinformációt tiltó uniós szabályok ellen, amit ő cenzúrának nevezett. Legutóbb éppen kedden jelezte az amerikai kormányzat, hogy amennyiben Európa szeretne alacsonyabb vámokat az acélipari termékekre, ahhoz az út a digitális szigor további lazításán vezet.

Egy sor intézkedést javasolnak

Az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága októberben szavazta meg a gyermekek online védelméről szóló jelentést, amelynek kidolgozásában árnyék-jelentéstevőként Dávid Dóra, a Tisza Párt EP képviselője is aktívan részt vett. Novemberben elején több háttérbeszélgetésen, valamint újságírókat és nagy követőtáborral rendelkező influenszereket is bevonó fórumon tájékoztattak a jelentés kidolgozói annak részleteiről. Javasolták a többi között, hogy az EU kössön ki minden országban egységes korhatárt, s az a cél, hogy 16 éves kor alatt csak szülői engedéllyel lehessen regisztrálni közösségi oldalakra vagy videómegosztó platformokra. Hatékonyabbá szeretnék tenni az életkor-ellenőrzést, így a jövőben már nem lenne elég egy kattintás azzal, hogy „elmúltam 16 vagy 18 éves”.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális szuverenitásért felelős alelnöke nemrégiben bemutatta az úgynevezett „életkor-ellenőrző alkalmazás” prototípusát, amelyet Franciaországban, Spanyolországban, Dániában, Olaszországban és Görögországban tesztelnek elsőként. Ez a személyes adatokat és személyiségi jogokat is tiszteletben tartva lehetővé tenne egy olyan azonosítási technikát, amellyel valóban csak a 18 év felettiek láthatnák a felnőtteknek szóló internetes tartalmakat.

A témával foglalkozó novemberi brüsszeli fórumon, amelyen Christel Schaldemose képviselő, az Európai Parlament alelnöke és Laure Boutron-Marmion francia ügyvéd összegezte az eddigi tapasztalatokat. Elhangzott:

A serdülők pszichés problémáinak növekedéséért is részben a közösségi médiából érkező nyomás és megfelelési kényszer okolható. Az európai képviselők elé kerülő jelentés be akarja tiltani a „gyerekprofilozást”, vagyis azt, hogy a közösségi média algoritmusa figyelje, mit néz és mit lájkol ez a korosztály, valamint szabályoznák a videójátékokat is, kiszűrve belőlük a függőséget okozó elemeket.