Moszkva;NATO;Ukrajna;Egyesült Államok;béketerv;béketárgyalások;

Gyalogosok és autósok egy perc néma csenddel tisztelegnek, miközben egy meggyilkolt ukrán katona holttestét halottaskocsival szállítják el a kijevi Függetlenség téren

Enyhült az ultimátum, már nem kőbe vésett a Kijevnek szabott amerikai határidő

Ugyan általános elégedettség fogadta az amerikai-ukrán genfi tárgyalásokat, meglehetősen nehéz elképzelni, hogy a Kreml elfogadná a megállapodást.

Általános elégedettséggel fogadták az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői közötti, vasárnap este zárult találkozót, hónapok óta ez volt az első olyan megbeszélés, ami után a felek „jelentős előrelépésről” számoltak be. Hétfőn Donald Trump közösségi oldalán azt írta: „Valami jó történhet”. Kétséges azonban, mennyire megalapozottak a derűlátó nyilatkozatok. A tartalomról továbbra is meglehetősen szűkszavú nyilatkozatok láttak napvilágot, annyit azonban elmondtak, hogy a vasárnap estére elkészült módosított tervezet „lényegében közös alapnak tekinthető”, és tartalmazza a biztonsági garanciák nagy részét. A Fehér Ház szerint a terv „teljes mértékben” megőrzi Ukrajna szuverenitását, és további biztonsági vállalásokat is rögzít Washington részéről, közölték. Előzőleg az európai országok által készített módosító javaslat kimondta: Ukrajnának egy a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági megoldásra van szüksége.

A genfi egyeztetés eredményeként enyhült az a határidő, amelyet Donald Trump amerikai elnök eredetileg megszabott Kijevnek: a csütörtökre kitűzött döntés már nem tekinthető kőbe vésett ultimátumnak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott, az ideális cél továbbra is a hét közepe, de „a dátum másodlagos, amikor emberek halnak meg”. Minden fél érdeke a gyors megállapodás, de a részletek kidolgozásához még időre van szükség, tette hozzá.

A háttérben a legérzékenyebb kérdések továbbra is a NATO és az Európai Unió jövőbeni szerepe, valamint az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák rendszere.

Washington igyekezett megnyugtatni európai partnereit: a kontinens biztonságát érintő elemeket külön egyeztetésre bocsátják, és ezekben az EU- és NATO-tagállamoknak is döntő beleszólásuk lesz. Ez fontos engedmény, hiszen több európai fővárosban attól tartottak, hogy a béketerv egy olyan amerikai–orosz alku felé mutathat, amelyben Európa szerepe másodlagossá válik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök óvatos optimizmussal reagált a fejleményekre. Videókapcsolaton keresztül azt hangsúlyozta, hogy készek „ésszerű kompromisszumokra”, feltéve, hogy ez Ukrajnát erősíti, nem pedig gyengíti. Kiemelte, a legérzékenyebb ukrán prioritások egy része már bekerült a közös dokumentumba, ám szerinte „egy igazságos békéhez ennél jóval többre lesz szükség”. Ukrajna továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország fizesse meg a háborús károkat, az orosz befagyasztott vagyon felhasználásáról pedig sürgős döntést sürgetett.

A végső döntéseket Trump és Zelenszkij hozza majd meg, és diplomáciai források szerint az ukrán elnök akár már a héten Washingtonba utazhat.

A terv elfogadása ugyanakkor csak az első lépés lenne, hiszen az igazi akadályt Vlagyimir Putyin jóváhagyása jelenti.

A Kreml hétfőn közölte: semmilyen hivatalos információval nem rendelkezik a genfi tárgyalások eredményéről, és ezen a héten nem tervez egyeztetést amerikai tisztviselőkkel.

A mostani, módosított békejavaslat különösen azért fontos, mert eredeti formájában több ponton súlyosan sértette volna Ukrajna érdekeit. A kiszivárgott részletek alapján a korábbi amerikai koncepció kiterjedt területi engedményeket várt volna el Kijevtől, a kelet-ukrajnai régiók egy részének átadását, a hadsereg létszámának korlátozását és a NATO-tagság feladását is.

Ezek Zelenszkij számára politikailag is védhetetlen pontok voltak, így nem meglepő, hogy a kijevi vezetés elégedetten fogadta a mostani enyhítéseket és korrekciókat.

Az Európai Unió vezetői Luandában, az EU–Afrikai Unió csúcstalálkozóján hétfőn kezdték meg a közös álláspont kialakítását a béketervvel kapcsolatban. Az Unióban sokan attól tartanak, hogy a Donald Trump által preferált megközelítés – amely a gyors békét a területi integritás rovására is elképzelhetőnek tartja – hosszú távon veszélyeztetné Európa biztonságát, és precedenst teremtene az erőszakkal történő határmódosításra.

A genfi tárgyalások így mérföldkőnek számítanak, de még korántsem jelentik a folyamat végét.

Eleve nehéz elképzelni, hogy Moszkva elfogad bármi olyan megállapodást, ami kicsit is előnyös Ukrajna számára.

Már nemcsak pártelnökként, hanem a háttérből is jelentős befolyást gyakorol az entitás intézményeire.