Az amerikai külügyminiszter szerint lényegi előrelépés történt, de kell még tárgyalni az orosz-ukrán béketervről, az európai vezetők bedobták a saját elképzeléseiket

Vasárnap este másodszor is nyilvánosság elé állt Marco Rubio beszámolni azokról a tárgyalásokról, amelyeket Andrij Jermakkal, Volodiimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalvezetőjével tartott Genfben. Az amerikai külügyminiszter szerint a cél az volt, hogy végigvegyék a változattól függően 26 vagy 28 pontját, aztán megvitassák azokat, amelyek „nyíltak”, vagyis az ukrán fél nem ért egyet velük. Szerinte lényegi előrelépés történt, de az amerikai béketervre majd úgyis a két érintett elnök, Volodimir Zelenszkij és az Ukrajna 2022. február 24-i megtámadására parancsot adó orosz Vlagyimir Putyin mondja ki a végső szót. 

Marco Rubio azt a téma érzékenységére hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, az amerikai béketerv mely pontjai képezik még vita tárgyát. Egy újságírói  kérdésre azonban elismerte a nyilvánvalót, hogy a háború befejezéséhez Ukrajnának biztonságban kell éreznie magát. Három hete tárgyalnak, a folyamat az elmúlt 96 órában gyorsult fel, az amerikai és az ukrán küldöttség marad is a svájci városban, legközelebb holnap, hétfőn kezdik el gyűrni egymást.

Vasárnap Marco Rubio egyszer már tett bejelentést a tárgyalásokról. Akkor arról beszélt, kell még változtatni a béketerven, de a genfi tárgyalásokon akkorát sikerült előrelépni, mint még soha az amerikai égisz alatt zajló közvetítési kísérletek alatt. Donald Trump amerikai elnök a maga részéről azzal hangolt az egészre, hogy kvázi nyomásgyakorlásként megpróbálta égetni az ukránokat azzal, egy csepp hála sincs bennük az Egyesült Államok felé, az európai országokat pedig azzal mártotta be, hogy még mindig vesznek kőolajat Oroszországtól. 

A 28 pontból álló amerikai terv értelmében - amely nagyban hasonlít az Oroszországnak a háború kezdetén támasztott követeléseihez - ami a területi követeléseket illeti, Ukrajna adja át Oroszországnak a Krím félsziget mellett a donyecki régió még általa ellenőrzött északi részét, Herszon és Zaporizzsja megyében pedig a jelenlegi vonalak mentén fagyasztanák be a frontot. A Kreml nyomdokain az amerikaiak azt is kikötnék, hogy Ukrajna soha nem csatlakozhat a NATO-hoz, ráadásul a felére kellene csökkentenie a hadserege létszámát és le kellene mondania az oroszországi katonai célpontok támadására használt hosszú hatótávolságú fegyvereiről, területén pedig nem lehetnének külföldi egységek. Utóbbi kizárná, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország békefenntartó erőket küldjön Ukrajnába, az Egyesült Államok azonban hajlandó lenne nem meghatározott, de megbízható biztonsági garanciákat nyújtana. A követelések között szerepel az is, hogy az orosz nyelvnek és az orosz ortodox egyháznak hivatalos státuszt kell kapnia Ukrajnában.

Ehhez már az Axios fűzte hozzá, hogy Donald Trump tett egy példa nélküli, kvázi NATO-tagsággal felérő ígéretet is, amely szerint ha Ukrajna területét békekötés után újabb támadás érné, azt a transzatlanti közösséget érő támadásnak vennék, az Egyesült Államok és szövetségesei is beavatkoznának Ukrajna oldalán.

Végszóra, vasárnap este egyébként a három európai nagyhatalom, az Egyesült Király, Franciaország és Németország is bedobta magát, előállt a maga 28 pontos béketervével. Ezt a Reutersnek szivárogtatták ki:

• 1) Újból meg kell erősíteni Ukrajna szuverenitását.

• 2) Oroszország, Ukrajna és a NATO köt egy teljes megnemtámadási szerződést.

• 3) (Ezt a pontot a brit-francia német béketerv negligálja, az amerikaiban az szerepel, hogy Oroszország nem támadja meg a szomszédait, a NATO pedig nem terjeszkedik.

• 4) Orosz-ukrán békemegállapodás után kimerítő párbeszéd kezdődik Oroszország és a NATO között, amely minden biztonsági aggályra kitér, a célja deeszkalálni a feszültséget a világ biztonsága és a jövőbeli gazdasági együttműködés érdekében.

• 5) Ukrajna szilárd biztonsági garanciákat kap.

• 6) Az ukrán hadsereg létszáma békeidőben 800 ezer fő lehet. (Az amerikai béketerveben 600 ezer fő szerepel.)

• 7) Ukrajna NATO-csatlakozásának a feltétele a tagországok konszenzusra jussanak, ez a konszenzus jelenleg azonban nem áll fenn.

• 8) Békeidében a NATO nem állomásoztat katonai egységeket Ukrajna területén.

• 9) Lengyelországban állomásozhatnak a NATO kötelékében szolgáló vadászrepülőgépek.

• 10) Az Egyesült Államok a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának, költségét pedig nem egyedül állja. Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a biztonsági garanciákat, egy Ukrajna elleni támadással Oroszország viszont összehangolt katonai fellépéssel néz szembe a NATO részéről, ráadásul az összes gazdasági szankciót is visszaállítják vele szemben. 

• 11) Ukrajna joga van az EU-tagsághoz, a csatlakozásig hozzáférhet a közös piachoz. 

• 12) Ukrajna kap egy nagyszabású újjáépítési csomagot, beleértve, hogy az Egyesült Államok segít az energiainfrastruktúrája helyreállításában.  

• 13) Oroszországot reintegrálják a világgazdaságba, aminek a részeként újra G8-tagország lehet.

• 14) Ukrajnát teljesen újjáépítik, az Oroszország által Ukrajnának nyújtott kompenzációig a nyugati országokban lévő orosz vagyont befagyasztják.

• 15) Alakul egy közös biztonsági munkacsoport az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és az európai országok részvételével a béketerv összes végrehajtásának az ellenőrzésére.

• 16) Oroszország törvényben rögzíti, hogy sem Európára, sem Ukrajnára nem támad rá.

• 17) Az Egyesült Államok és Oroszország meghosszabbítja az atomfegyverek korlátozásáról szóló szerződését, beleértve az Új START-szerződést is.

• 18) Ukrajna nem lehet atomhatalom. 

• 19) A Zaporizzsja Atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) felügyelete alatt újra elindítják, az előállított energia 50-50 százalékban Oroszországé, illetve Ukrajnáé.

• 20) Ukrajna átveszi az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.

• 21) Ukrajna elfogadja, hogy katonai eszközökkel nem fog erőfeszítéseket tenni az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére. A területcserékről szóló tárgyalások a jelenlegi „kontaktvonalon” (feltehetően frontvonalon) kezdődnek.

• 22) Ukrajna kötelezettséget vállal, hogy nem próbálja meg katonai erővel visszaszerezni az Oroszország által elfoglalt területeit. A területről szóló tárgyalások kiindulási alapja a jelenlegi frontvonal. 

• 23) A területi megállapodások tartalmát sem Ukrajna, sem Oroszország nem változtathatja meg erőszakkal. Ha megteszik, minden biztonsági garancia érvényét veszti. 

• 23) Oroszország nem akadályozza meg, hogy Ukrajna kereskedelmi célokra használja a Dnyepert, a Fekete-tengeren történő szabad mozgás megállapodás tárgya.

• 24) Humanitárius bizottság felügyeli a megmaradt foglyok és holttestek cseréjét. Mindegyik civil túsznak vissza kell térnie, beleértve a gyerekeket, és  indítanak egy családegyesítési programot is.

• 25) Békekötés után Ukrajna a lehető legkorábbi időpontban választásokat tart.

• 26) Intézkedéseket kell tenni a háború kárvallottjainak a megsegítésére. 

• 27) A békemegállapodás végrehajtását és betartását egy béketanács fogja ellenőrizni. Ennek az elnöke Donald Trump.

• 28) Azután, hogy mindkét fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet azonnal hatályba lép.

A fenti 28 pont nyilvánvalóan azt az ingerültséget tükrözi, amellyel az európai vezetők az Oroszországnak kedvező amerikai béketervet fogadták. Az egyelőre nem világos, Oroszország mit gondol az egészről, az amerikai béketervet a Kreml is megkapta, Vlagyimir Putyin pedig azt mondta, lehet kiindulási alap, de ez még  azelőtt történt, hogy az amerikaiak és az ukránok elkezdték volna puhítani egymást Genfben.