VálaszOnline: Az orosz titkosszolgálatokra vall a magyar államot megkárosító áfacsalási akció

„Ehhez legalább ötven, de inkább száz komoly szakértő kellett. Ez olyan, mintha egy láthatatlan nagyvállalat szívta volna ki a pénzt a magyar költségvetésből, ipari méretben, a bankok és a hatóságok szeme láttára” – mondta a VálaszOnline-nak egy névtelenséget kérő szakértő, akinek alapos ismeretei vannak arról az óriási áfacsalásról, amelynek elkövetésével tavaly csaknem 70 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot. A lap számos iparági szereplővel beszélt, és a történet mindannyiuk feltételezése szerint ugyanabba az irányba mutat: a magyar állam szemet hunyt egy elképesztő mértékű lopás felett, aminek fő kedvezményezettje az orosz titkosszolgálat lehetett.

„Egész Európában csinálják, figyelik a szabályozás gyengeségeit, keresik a kiskapukat. Rendkívül felkészült jogászokkal és kereskedőkkel figyelik a gázpiacot, és egyre inkább az áramét is, és esetenként óriási hasznot húznak. Ahol az orosz beszállítás a domináns, ott visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a helyiek nem is akarnak ellenállni, mert a legális kereskedelmet érzik veszélyeztetve, ha akadályozzák őket. A lengyelek például ezt megúszták, mert már a 2010-es évektől tudatosan készültek a leválásra” – fogalmazott a VálaszOnline egyik forrása, aki a nemzetközi energiakereskedelem szakértője.

A lap korábban arról számolt be, hogy 2024-ben teljesen új gázkereskedők sora lépett a magyar piacra, akik külföldi forrásból összesen mintegy 400 milliárd forint értékben vásároltak földgázt, amit aztán hazai cégeknek adtak el. A gázt a piaci árnál olcsóbban kínálták, sőt olcsóbban adták, mint amennyiért vásárolták. Ezt azért tehették meg, mert nem fizettek áfát az ügylet után. Egy bonyolult és fiktív, elektronikai eszközökkel végzett kereskedelmi láncolaton keresztül ugyanis lenullázták az áfafizetési kötelezettségeiket. Úgy buktak le, hogy annyi napelemekhez való invertert, okosórát, játékkonzolt és mobiltelefont importáltak és exportáltak, ami már feltűnt a NAV-nak. Ezek az elektronikai eszközök ugyanis a valóságban nem léteztek, sohasem jöttek be és mentek ki az országból. Fiktív kereskedelmük azért kellett, hogy annyi áfát igényelhessenek vissza papíron, amennyit az eladott gáz után fizetniük kellett volna. Az adóellenőrök ezekből a fiktív ügyletekből indulva jutottak el a gázkereskedőkig, amelyekről kiderült, hogy megtalálhatatlan külföldiek, vagy mélyszegénységben élő, fogalmatlan magyarok voltak a tulajdonosaik. Pedig tízmilliárdos forgalmat bonyolítottak, és a régió legkomolyabb energiakereskedőivel is nagy tételekben üzleteltek.

A VálaszOnline most többek közt arról ír, a konstrukció rövid távon elég sok hasznot hozott mindenkinek ahhoz, hogy ne legyen érdeke sem az állami szerveknek, sem pedig a piaci szereplőknek fellépni ellene. A csalók által Magyarországon eladott gáz 2024-ben elárasztotta a magyar gáztőzsdét, a CEEGEX-et gázzal, az előző évihez képest 65 százalékkal nőtt meg a kereskedett gáz mennyisége. Mindenki elégedett volt,

• a tőzsdét tavaly még egyedüliként tulajdonló állami MVM örült a fejlődésnek, pörgött az üzlet.

• a kormány is elégedett volt, mert a sok gáz lenyomta az árat, a gyárak olcsóbban jutottak energiához.

• növekedtek a különböző iparági szolgáltatók bevételei is, a tárolástól a szállításig számos szereplő élvezte a bővülést.

• kerestek azok a kereskedők is, akik nem tudtak annyit behozni a határon, mint amekkora mennyiségre korábban befizettek, mert a jogosultságukat eladhatták az újonnan megjelent társaságoknak.

• jól jártak a tőzsdei tagsággal rendelkező kereskedők, akik a csalóktól a piaci árnál valamivel olcsóbban vásárolták meg a gázt.

A magyar állam rosszul járt, mert elmaradt az élénk kereskedés nyomán esedékes áfabevétele. Csakhogy ha nincs a csalássorozat, akkor ez az élénk kereskedelem sem lett volna, hiszen miután a NAV elindította a nyomozásokat, a csalók a gázzal együtt felszívódtak.

Legalábbis a cikk szerint ez a leginkább jóindulatú magyarázat arra,

A VálaszOnline megjegyzi, a rosszabb indulatú megközelítés szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a legmagasabb politikai szinten lévőket kellett megvesztegetniük a csalóknak. A politikai érdekeltségre utalt a lap egy másik forrása is, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy egy kormányhoz közel álló ügyvédi iroda is nyújtott szolgáltatást a csaló cégek egy részének, de a nyomozás eddigi szakaszában teljesen figyelmen kívül hagyták őket. „A gyárakat építő multik adókedvezményt kapnak, itt meg az áfa elengedése volt az állami támogatás” – vélekedett egy harmadik szakember.

A cikk szerint orosz háttérre elsősorban az utal, hogy a semmiből feltűnő csaló cégek képesek voltak gázt szerezni. A nemzetközi gázkereskedelem speciális szaktudást és kapcsolatrendszert igénylő feladat, és ebben a régióban nagyobb mennyiséget leginkább az oroszok lehettek képesek eladni. Legalább ilyen árulkodó, hogy a gázt olyan óriási, nemzetközi vállalatok közreműködésével hozták be a csalók, mint az OMV, vagy éppen svájci és azeri vállalatok, akik nem állnak le akárkivel. Ők úgynevezett teljesítési segédekként vettek részt a kereskedésben, azaz megvoltak a szükséges engedélyeik és szakértelmük bizonyos műveletekhez, és ezeket a képességeiket adták bérbe a csalóknak. „Ha ezeknél a segédeknél a csalók átmentek a KYC ellenőrzésen („Know Your Client”, azaz „Ismerd Meg az Üzletfeled” eljárás rövidítése), a többi engedélyüket meg kiadta a magyar állam, akkor a magyar vevőiknek miért kellett volna elutasítani őket?” – tette fel a költői kérdést a lap egyik forrása.

A csaló kereskedőkről messziről látszott, hogy a hivatalos papírjaik szerint a cégeket nem profik irányítják, hiszen magyarországi szegénynegyedek lakói, romániai, falusi vityillóban élő emberek, vagy éppen London határában lepattant lakótelepen élő közel-keletiek voltak bennük magas pozícióban. Az, hogy mégis átmentek a nagy nemzetközi kereskedők belső vizsgálatain, megnyugtatta a magyar vevőiket, hogy komoly erők, emberek állnak mögöttük. És – teszi fel a kérdést a lap – ki más lehet e régióban komoly, de magát leplezni kívánó gázkereskedő, mint az orosz állami Gazprom sötétben bujkáló, katonai rangjelzéssel is bíró meghatalmazottja?

További, orosz szervezésre utaló jel, hogy a csalássorozat elindításához rengeteg pénzre volt szükség. A csaló kereskedők előre fizettek a külföldi partnereiknek a gázért, amit csak napokkal vagy hetekkel később adtak el magyarországi kereskedőknek. Az egész folyamat elindításához sokmilliárdos kezdőtőke kellett, amit csak az rak bele egy ilyen kalandba, aki elég magabiztos ahhoz, hogy végig is tudja vinni a műveleteket, és egyébként óriási fedezete van rá. 

A VálaszOnline kiemeli, nincs semmi nyoma annak, hogy hová tűnhetett az a sok tízmilliárd forint, aminek a magyar költségvetésbe kellett volna folynia. Miközben a nyomozók bekérték a bankoktól a gyanús cégek számláinak adatait, és egészen részletesen dokumentálták, hogy mikor és hogyan cserélt gazdát papíron 60 ezer darab Huawei okosóra az egyik nap, és százezer Nintendo konzol a másik nap,

A legvalószínűbb, hogy kivitték az országból, ám ehhez is olyan szakértelemre és talán befolyásra is szükség volt, ami egészen kivételes elkövetőkre utal.