Noha a látogatószámok messze nem indokolják, mégis csaknem 600 millió forintot költ el az állam a somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhely továbbfejlesztésére: a somogyi falu önkormányzata pályázatára a hónap végéig várják az ajánlatokat.
Tavasszal már beszámoltunk róla, az évente kevesebb, mint 10 ezer fizető látogatót vonzó Szent László Emlékhely fejlesztésére 548,4 millió forintot szánt a kormány. A száz százalékban uniós finanszírozású projekt keretében szociális blokkot, színpaddal ellátott szabadtéri rendezvényteret, az egykori kápolna köré pedig zárt közösségi teret alakítanak ki. Ide kerülne „méltó kihelyezésre a történelmi és vallási jelentőségű Szent László ereklye, melyet az ország minden részéről látogatnak.” Emellett a faluközpontban parkolók, történelmi témájú játszótér és információs pont épül.
Hiába kevés a látogató, tolják a százmilliókat a magyar nemzeti emlékhelybeMárciusban ki is írták a pályázatot, ám utóbb visszavonták, ugyanis a projekt elemeit szétszedték, s parkolóépítésre külön tenderrel lehet pályázni a mostani körben.
Egyben az ár is emelkedett valamelyest, információink szerint jelenleg 40 millióval többet szánnak a projektre. És az építkezés még el sem kezdődött.
Az emlékhelyre elköltött összeg ezzel átlépi a kétmilliárd forintot. Az idén tíz éve, hogy felavatták a 1,5 milliárd forintból felhúzott látogatóközpontot, apró szépséghiba, hogy az épület cirka negyedóra sétányira – ebből úgy 700 méter országúton – épült a hegy tetején álló kolostorromoktól. A szakma ugyan jelezte, hogy ha már ennyi pénz jutott végre a somogyvár-kupavári emlékhelyre, sokkal inkább a romok megóvására, illetve az apátsági helyszín fejlesztésére kellett volna fordítani, mintsem egy indokolatlan és túlméretezett látványberuházásra, látogatói szempontból értelmezhetetlenül messze a valódi látnivalóktól. Az átadóünnepségen az akkor éppen államtitkár L. Simon László meg is ígérte a hajdani várfal, a bazilika és a kolostor részleges helyreállítását, mellyel majd be lehet majd mutatni a középkori Magyarország legnagyobb, 1091-ben Szent László király alapította apátságát.
A szakemberek ellenében a politikai szempontok érvényesültek, az állagmegóvás, esetleges régészeti munka kevésbé látványos patronálása helyett a helyi kormánypárti lobbi az építkezésre, s az ezzel együtt járó avatási ceremónia-lehetőségre szavazott.
S hogy pénz is került az idea mellé, nem véletlen, ugyanis a hajdani megyeszékhely, a ma bő másfélezres falu igazi Fidesz-KDNP-s kádernevelő.
Két országgyűlési képviselő – a KDNP-s Móring József Attila, illetve a Versenyképes Járások Program „megfelelő” pályázatairól szóló „tanácsaival” a hírekbe került, fideszes Gelencsér Attila –, a megyei főispán és a vármegyei közgyűlés elnöke is Somogyvárról került a politikába.
A település vezetése még 2022-ben nyújtotta be a szükséges iratokat, s még ugyanabban az évben meg is kapták a beleegyező nyilatkozatot, s a támogatási szerződés is életbe lépett két éve februárban. Azóta viszont a beruházás tetszhalott állapotba került, noha elvileg az idén decemberben be kellett volna fejezni a másfél évre becsült munkálatokat. A mostani pályázat szerint – melyen nem lenne meglepetés, ha egy dél-somogyi, a Magyar Falu Programban meglehetősen sikeres, több országgyűlési képviselővel is jó viszont ápoló cég futna be – a határidő jövő év végére módosult, mely még úgy is szűkös intervallumnak tűnik, hogy elvileg minden engedély rendelkezésre áll. Vélhetően persze a lényeg, hogy jövő tavasszal már látható legyen valami a projektből, s így fel lehessen használni a kampányban. Ennek tükrében persze majd az is elsikkad, hogy mennyiben kapcsolódik az emlékhely fejlesztéséhez a faluközpontban, a Kupavártól úgy 1800 méterre, vagyis cirka 20 perces sétára épülő parkoló és játszótér?
A gomb ugyan fényes, de túl nagy a kabátAhogyan az sem merül fel, miért szükséges több, mint félmilliárdot elkölteni egy olyan helyre, ahol a hivatalos adatok szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent a fizető látogatók száma. 2020-ban és 2021-ben valamivel több, mint 10 ezren, 2022-ben 12 ezren váltottak jegyet, tavalyelőtt azonban már csak 9 ezer, 2024-ben pedig 8 ezer fizető vendéget – azaz napi átlagban 25-26 látogatót – regisztráltak, s csökkent az emlékhelyet ingyenesen felkeresők száma is, a 2020-as 3189-ről 2445-re. (Összehasonlítva a hasonló adottságú dunántúli helyszínekkel: a mohácsi csata emlékhelyét nagyjából 25-30 ezren, a pákozdi katonai emlékhelyet nagyjából 65 ezren keresik fel évente.) Cseppet sem mellékesen a bevétel is folyamatosan apad: míg 2019-ben 6 millió, addig 2020-ban 3 millió, ’21-ben és ’22-ben 2-2 millió forint volt az éves jegybevétel – utóbb három év még ráfogható a koronavírusra –, ám a tavalyi 600 ezer forint már nehezen, ráadásul nem a növekvő érdeklődésre utal. Ehhez képest az emlékhely – mely hét alkalmazottat foglalkoztat – éves fenntartási költsége 40-45 millió forint, vagyis az elmúlt öt évben 200-225 milliót fordítottak működésre, a bevételi oldalon ezzel szemben mintegy 10 millió jelent meg.
