Százszázalékos uniós forrásból, 548,4 millió forintért fejleszthetik tovább a somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhelyet: parkolók, történelmi témájú játszótér, információs pont épül a faluközpontban, míg az emlékhelynél szabadtéri rendezvényteret alakítanak ki színpaddal, szociális blokkot, valamint az egykori kápolna köré zárt közösségi teret építenek. Utóbbiban „kerül méltó kihelyezésre a történelmi és vallási jelentőségű Szent László ereklye, amelyet az ország minden részéről látogatnak”.
A tervek szerint így a településen és környékén kialakul egy gyalog és kerékpárral is bejárható tematikus út, mely a főbb látnivalókon keresztül elvezet a nemzeti emlékhelyre. Ennek látogatóközpontját korábban 1,5 milliárd forintért építették, vagyis az új beruházással kétmilliárd fölé kúszik a projekt költsége, a látogatószám és a bevételek viszont nem indokolnának ilyen volumenű újabb fejlesztést,
hiszen tavaly mindössze 8 ezer fizető vendéget – azaz naponta átlagosan 25-26-ot – regisztráltak. Az éves fenntartási költség viszont 40-45 millió forint volt.
„A nemzeti emlékhely jelenleg nem rendelkezik nagy volumenű kulturális, vagy szakrális rendezvények lebonyolítását lehetővé tévő, turisztikai programokat is kínáló közösségi terekkel és rendezvényhelyszínnel. A pályázó önkormányzat felismerte, hogy a nemzeti emlékhely forgalma és rendezvényei olyan zárt és nyitott tereket igényelnek, amelyek közösségi és szakrális rendezvényeknek helyet tudnak biztosítani, ezáltal az egész éves működést lehetővé teszik” – olvasható a pályázat elbírálásának indoklásában.
Amelyik arra viszont nem tér ki, hogy a játszótér és parkoló a faluközpontban úgy 1,8 kilométerre lesz az emlékhelytől, ami gyalog húsz perc séta, és közben látnivaló sem akad.
A település vezetése még 2022-ben nyújtotta be a szükséges iratokat, s még ugyanabban az évben meg is kapták a beleegyező nyilatkozatot, s a támogatási szerződés is életbe lépett két éve februárban. Azóta viszont a beruházás tetszhalott állapotba került, elvileg az idén decemberben be kellene fejezni a másfél évre becsült munkálatokat, ám a kivitelezői pályázatot csak nemrég sikerült kiírni, az ajánlatokat pedig március 21-ig várták. Vagyis az eredeti határidőre bizonyosan nem készül el, ellenben a két beruházásrészből álló projekt egyik, elvileg 12 hónapos megvalósítással kiírt elemei épp átadhatók lesznek a jövő évi parlamenti választások előtti kampányban.
Az idén tíz éve, hogy L. Simon László akkori államtitkár és Móring József Attila, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője felavatták a Szent László Nemzeti Emlékhely 1,5 milliárd forintból felhúzott látogatóközpontját, amely amúgy negyedóra sétányira – ebből úgy 700 méter országúton – épült a hegy tetején álló kolostorromoktól, mely a meredek, erdős domboldalon át is megközelíthető, de csak megfelelő erőnléttel ajánlott nekiindulni. Nem véletlenül mondta már az építkezés előtt a Somogyvár-Kupavárat 1972 óta kutató és feltáró régész, Bakay Kornél, hogy az illetékesek fordítva ültek a lovon, amikor a műemlékhez szervesen nem kapcsolódó központba ölték a pénzt a romok megóvása és fejlesztése helyett, mert mindez így értelmetlen. Hasonlóképpen érvelt több megyei muzeológus szakember is, aki szerint előbb az apátsági helyszínt kellett volna fejleszteni, s csak utána megépíteni a kiszolgálólétesítményeket, de még véletlenül sem a Kupavártól jó kilométernyire található helyszínen.
Hogy mégis utóbbira felépítésére esett a választás, azt a somogyvári kormánypárti lobbi számlájára írták.
A hajdani megyeszékhely, ma bő másfél ezres falu ugyanis igazi Fidesz-KDNP-s kádernevelő: két országgyűlési képviselő – Móring mellett a Versenyképes Járások Program „megfelelő” pályázatairól szóló „tanácsaival” a hírekbe került Gelencsér Attila –, a megyei főispán és a vármegyei közgyűlés elnöke is a településről került a politikába, és finoman szólva is erőteljesen tolják szűkebb pátriájukat.
Hangfelvételen beszél arról a fideszes parlamenti képviselő, hogy kampányfejlesztésekre használják a Versenyképes Járások Program pénzeitAz idő persze a politikusokkal szemben a szakembereket igazolta, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-től (NÖF) kikért adatok alapján az elmúlt években folyamatosan csökkent a fizető látogatók száma: 2020-ban és 2021-ben valamivel több, mint 10 ezren, 2022-ben 12 ezren váltottak jegyet, tavalyelőtt azonban már csak 9 ezer, 2024-ben pedig 8 ezer fizető vendéget regisztráltak. Ugyanígy csökkent az emlékhelyet ingyenesen felkeresők száma is, a 2020-as 3189-ről tavalyra 2445-re. Összehasonlítva a hasonló adottságú dunántúli helyszínekkel: a mohácsi csata emlékhelyét nagyjából 25-30 ezren, a pákozdi katonai emlékhelyet nagyjából 65 ezren keresik fel évente.
Jelentősen apadtak a bevételek is a NÖF-től kikért adatok alapján. Míg 2019-ben még 6 millió, addig 2020-ban 3 millió, ’21-ben és ’22-ben 2-2 millió forint volt az éves jegybevétel. Utóbbi három esztendő még ráfogható a koronavírusra, ám a 2023-as valamivel több, mint 2 millió, illetve a tavalyi 600 ezer forint nem a növekvő érdeklődésre utal. Ehhez képest a hét alkalmazottat foglalkoztató nemzeti emlékhely éves fenntartási költsége 40-45 millió forint, vagyis 2019 óta 240-270 milliót fordítottak működésre, a bevétel viszont alig haladta meg a 15 millió forintot.
