Pedig milyen szép is lett volna, igazi jogtörténeti kuriózum, ha a Kúria saját magát, tehát az alperes Kúriát (illetve elnökét) marasztalta volna el egy felülvizsgálati eljárás során. Ráadásul egy olyan perben, ahol a felperes nem más, mint egy kúriai bíró. De végül nem így történt: a november 18-ra kitűzött kúriai tárgyalás elején jelentette be az alperes Kúria képviselője, hogy visszavonja felülvizsgálati kérelmét abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András Kúria-elnök intézkedésével szemben. Varga tavaly novemberben – mondvacsinált indokokkal – két évre felfüggesztette Kovácsot bírói tanácselnöki pozíciójából; ezt a döntést támadta meg Kovács, s első- és másodfokon, a Fővárosi Törvényszéken és Fővárosi Ítélőtáblán is (utóbbin jogerősen) pert nyert. Mindkét bíróság kimondta, hogy Varga törvényt sértett, amikor felfüggesztette Kovácsot, ilyen szankciót ugyanis a jogszabályok nem ismernek.
Az elsőfokú döntés indoklása szerint, amit a másodfok is megismételt: „A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Magyarul: a bíróságok szerint Vargát a Kúria elnökeként fokozott felelősség terheli a törvénysértés miatt.
Remélem, tudták követni, mert a poén csak most jön. November 18-án a felülvizsgálati kérelem visszavonását „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlással” indokolta a Kúria, illetve elnöke. Amit nehéz másként magyarázni, mint hogy Varga Zs. András úgy véli, nem az ő törvénysértése a probléma, hanem az, hogy emiatt megkérdőjelezték – amúgy sem makulátlan – bírói függetlenségét, feddhetetlenségét és befolyásmentességét.