Csődközelben vannak a kis magyarországi benzinkutak, a Mol rejtegeti a bevételnövelését az Orbán-kormány szeme elől is

Az üzemanyagok – kiváltképp a gázolaj - kiskereskedelmi árrésének szűkülése újfent a 2022-es árstophoz hasonló csődhelyzettel fenyegeti a kis magyarországi töltőállomásokat – közölte lapunkkal több érintett. Szakanyagok szerint a gázolaj májusban még 60 forint feletti kiskereskedelmi árrése mára megfeleződött; a benzin esetén a csökkenés mérsékeltebb. Számításunk alapján október 1-je óta a benzin 3, a gázolaj pedig a mai 3 forinttal együtt 24 forinttal drágult. Közben előbbi árrése 15, utóbbié pedig 20 forinttal mérséklődött. Igaz, a héten a gázolajárrés tegnapig 4 forinttal nőtt.

Bár a piac alapvetően szabad – minden kút onnan veszi és annyiért adja az üzemanyagot, amiként azt jónak látja -, a hazai töltőállomások a gyakorlatban áraikkal az egyetlen belföldi finomító üzemeltetőjeként a kutak négyötödét ellátó, egyszersmind a magyar töltőállomás-piacot is vezető Mol belső nagy- és kiskereskedelmi árdöntéseihez idomulnak. Már csak azért is, mert a jellemzően nehezebben megközelíthető, szerényebb kiállítású kis kutak elsődleges vonzereje a kedvezőbb tarifa. Míg a töltőállomások szintjén tavaly április óta a gyakorlatban érvényesül az a szóbeli kormányzati elvárás, hogy a magyarországi átlagtarifák ne nőjenek a környező államokéi fölé, ilyen felső korlát a kutak által a finomítónak fizetett nagykereskedelmi árakon nincs.

A kútárrés leszorítása ugyanakkor tönkreteheti a leggyengébb kiskereskedelmi versenytársakat. Ezek persze óvatos, a versenytörvény kereteit szem előtt tartó elmozgások: nem állítható, hogy a Mol alapvetően ne követné a Brent, az európai terméktőzsdék és a dollár diktálta íveket – figyelmeztetnek szakértők. Az esetleges kétkedőket a Gazdasági Versenyhivatal is azzal nyugtatja, hogy figyelnek. Szintén tény, hogy a felső kiskereskedelmi árkorlátot nem a Mol, hanem az Orbán-kormány ötölte ki.

Az az elmúlt évtizedek során a Mol által gyakorta hangsúlyozott, tankönyvi jelenség, miszerint túlzott nagykereskedelmi árak esetén a kutak más, olcsóbb finomítókhoz fordulnak, jelenlg kevéssé működik – hívták fel a figyelmünket megfigyelők. A szintén molos Slovnaft pozsonyi finomítója mellett jellemzően a schwechati üzemet működtető osztrák OMV és a lengyel Orlenhez tartozó cseh Unipetrol sem szab kedvezőbb árakat. Pedig a hazaiaknak felső határt szabó környező kútárak nyilván a magyarországi nagykereskedelmi díjaknál kisebb ütemben nőnek, különben nem szűkülne a hazai kútárrés. Ilyen rövid idő alatt más forrásoktól sem rendelhető nagy tételben üzemanyag - fűzik hozzá.

Bár a Molon kívüli nagy láncokat is sérthetné a kiskereskedelmi árrés szűkülése, köreikből a megfigyeléseket visszaigazolva jelezték: az ilyen időszakokat tartalékaikból átvészelik. A helyzet így ismét a leggyengébb tőkeerejű, családi tulajdonú kis- és középvállalkozásokat fenyegeti. Ehhez képest a hazai cégek érdekképviseletét zászlajára tűző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), legalábbis Orbán Viktor hétfői beszámolója szerint, a kormányfőtől az üzemanyagok jövedékiadó-emelésének fél éves eltolását kérte. Ezt a miniszterelnök, „ha fájó szívvel is”, de elfogadta. Mindazonáltal az üzemanyagágazat egyes kis- és középvállalati szereplői lapunknak finoman szólva nem igazolták vissza, hogy pont erre az egyszerű fideszes választási kampányfogásnak tetsző intézkedésre kérték volna az MKIK-t.

A lépés inkább azt bizonyítja, hogy az Orbán-kabinet csak jelszavakban támogatja a hazai kutak közel felét üzemeltető, leginkább a kistelepüléseket ellátó kis- és középvállalkozásokat, amelyeket a piaci helyzet újfent csőddel fenyegeti – fogalmaztak.