A január-júniusi időszakban 2024 elejéhez képest közel 3 százalékkal több üzemanyag fogyott – számítottuk ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nemrég frissített adatbázisból. A sokéves átlagot valamivel meghaladó adat a 2020 és 2023 közötti zaklatott hullámvasút, ezen belül pedig a 2022-es árstop alatti 14 százalékos ugrás óta az első nyugodtabb, piaci alapú emelkedés. Az első hat hónap során a hazai gépjárművekbe tankolt 3,2 milliárd liter a 2022-es 3,5 milliárd után a valaha mért második legtöbb. A 2 százalékos emelkedést mutató benzin mellett immár a 3 százalékkal bővülő, 2,2 milliárd literes gázolajpiac is magára találni látszik.
A „nagy” („színes”) és a „kis” („fehér”) hazai kutak adatai között szembetűnő különbséget tapasztaltunk. A főbb hazai láncokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már júliusban tudósított arról, hogy az első hat hónap során köreikben gazdára talált 1,9 milliárd liter fél százalékos emelkedés, ami benzinre és gázolajra egyaránt áll. Bár a valamivel több mint ezer hazai MÁSZ-kút száma csak alig haladja meg az úgymond kevésbé márkásakét, a forgalom hagyományosan körülbelül kétharmada előbbieken keresztül bonyolódik. Az összes hazai kút NAV-adatából a színesekét levonva ugyanakkor képet kaphatunk a fehérek mindennapjairól is. És itt, bár kisebb mennyiségekre vetítve, de az első hat hónap során a MÁSZ-hoz képest jóval magasabb, 5 százalékos bővülés mutatkozik. Ez az 574 millió liter gázolaj esetében 4, a 243 millió liter benzinnél pedig 6 százalékos ugrás.
A kis kutak piaci részesedése így 2021 óta először ismét átlépte a 30 százalékot.
Mint arról korábban beszámoltunk, a fehérek értékét 25 százalékra visszavető, 2022-es árstop azután következett be, hogy a kis kutak értékesítési részaránya, lassú, módszeres építkezéssel, 2021-re megközelítette a 33 százalékot. A hirtelen esést azzal magyarázták, hogy az árstop megszüntette a – hagyományosan a kis kutak vonzerejét növelő – árkülönbségeket, a törzsvevők egy része viszont így már a jellemzően kényelmesebben megközelíthető, márkás egységekhez kanyarodott fel.
Kezdenek magukra találni a kis kutakA változásokat a kisebb, jellemzően családi tulajdonú töltőállomások szívós munkájával indokolta megkeresésünkre Egri Gábor, az e kört képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. Ugyanakkor csak lassan épül vissza mindaz, amit 2022-ben „elvettek” tőlük – fogalmazott. Ráadásul a kabinet azzal, hogy a kiskereskedelmiadó-kötelezettséget a nagy láncok után rájuk is kiterjesztette, tovább rontotta a függetlenek addigi árelőnyét is – fűzte hozzá. Bár kiskereskedelmiadó-fizetési kötelezettségüket egy tavaly év végi, félreérthető törvénymódosítás kérdésessé tette, az azóta a NAV bevonásával folytatott, máig eldöntetlen egyeztetések közepette a tételt idén is befizették – rögzítette Egri Gábor.
Megint adót emel a kormány
Már most tudható, hogy – ellenkező rendelkezés híján – jövő januártól a benzin literenkénti jövedéki adója (vagyis ára) bruttó 8,7, a gázolajé pedig 8,1 forinttal nő – hívták fel a figyelmünket szakértők. Tavaly év végén ugyanis a kormány úgy döntött, hogy az üzemanyagok ebbéli sarcát minden év elején az előző év júliusi inflációjával emelik, ami jelen esetben 4,3 százalék. Az új, literenkénti, bruttó jövedékiadó-szint a 95-ösnél 210, a dízelnél pedig 197 forintra jön ki. A kormánypropaganda az üzemanyagok jövedékiadó-emelését visszatérően és alaptalanul uniós kötelezvényként állítja be. Ezzel szemben a valóság, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának euróban meghatározott legalacsonyabb lehetséges szintje évtizedek óta változatlan. Igaz, ezt az értéket minden eurózónán kívüli állam saját pénznemében a megelőző év októberi euróárfolyam alapján módosítani kell. A jelenlegi forint-euró-árfolyammmal számolva ez az uniós alsó határ bruttó 180 és 166 forint. Az értékek különbségéből így már kiszámolható, hogy a kabinet – az idei, bruttó 20 és 22 forint után – jövőre további mintegy tíz forinttal 30 és 32 forintra növelheti azt a literenkénti összeget, amennyivel az uniós előírásoknál többet hajt be az autósoktól. Ezzel az Orbán-kormány így számítások szerint jövőre több mint kétszázmilliárddal többet szed be az autósoktól ahhoz képest, mint ha az üzemanyagok jövedéki adóját a még megengedett uniós szintre mérsékelné.
