„Nem megalapozottak azok a vélemények, amelyek szerint csak a nagy gazdálkodók, azaz – a sokat emlegetett – 450 hektár fölött működők forrásai kerülnének veszélybe az új, megváltozó Közös Agrárpolitika (KAP) forráselosztásával” – mondta a Népszavának Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. A szakember a lapunk által is közölt korábbi vélekedésekre reagált, amelyek szerint ezen üzemméret alatt érdemi támogatáscsökkenéssel nem kellene számolni az Európai Bizottság (EB) elmúlt hetekben ismertetett, a következő hétéves költségvetési, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakítására irányuló tervei alapján. Mint ismert, ennek részeként alapvetően változna meg a KAP, amely jelenleg az unió egyik olyan ténylegesen „közös rendszere”, amely nagy szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók számára garantált legyen az ellátásbiztonság.
Megjegyezte, hogy egyelőre nem látható egyértelműen, miként változna meg az agrártámogatások rendje, az eddig közzétett tervezetek ugyanis valószínűleg érdemben módosulnak majd a soron következő egyeztetéseken. A mostanáig megismerhető elképzelések szerint viszont valamilyen mértékben minden árutermelő gazdálkodót érinteni fog – mondta. Ezt arra alapozta, hogy az Európai Bizottság elképzelései alapján a KAP két pillérét összevonnák, ezzel gyakorlatilag a második pillér – ami a termelők beruházási, fejlesztési elképzelései mellett a magasabb szintű környezetvédelmi vállalások és a vidéki térségek hosszú távú fejlődésének támogatását is lehetővé tette, megszűnne. A tervezet szerint a termelők a klímavédelmi, a versenyképességi, de akár más alapokból is igényelhetnének támogatásokat ezen célokra, azonban ennek mikéntje jelenleg nem ismert. Az érem másik oldala az, hogy a korábban kizárólag mezőgazdasági-vidékfejlesztési célokra elkülönített forrásokért innentől – a Bizottság javaslata szerint – mások is versenybe szállhatnak. A stabil, ellenőrzött, biztonságos agrártermelés és élelmiszerellátás hosszú távú céljai úgy látszik, így háttérbe szorulnak az egyéb, rövid távon látványosabb érdekek mögött – jegyezte meg a szakember.
Vihart kavart az EU költségvetése, trágyát borítottak a budapesti EU-ház elé a háborgó gazdákAz EU hosszú távú tudatosságának eddig szinte védjegye volt a minden egyéb célkitűzéstől függetlenített agrárpolitika – fűzte hozzá. Az unió ennek fenntartásával megelőzte, hogy egyes fejlesztési célok az agrár- és élelmiszergazdaság jelentősége ellenében kerüljenek mérlegre. Az eddig zárt kapu kinyitása azonban komoly veszélyt jelent az egész unió számára – vélte Koncz Máté.
Csalódások földje – Magyar gazdák sorának küldtek levelet, hogy a nekik járó területalapú EU-s támogatásnak csak a töredékét kapják megA támogatási rendszer változásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbbi napokban a támogatások felső határként emlegetett 450 hektáros szint félrevezető. Ez egy, a jelenlegi támogatási összegekből és jogcímekből levezetett területnagyság. Most a Bizottság egy degresszív területalapú – azaz leegyszerűsítve a birtokméret növekedésével és a termelők tevékenységéből származó jövedelem emelkedésével egyre csökkenő – jövedelemtámogatás bevezetését célozta meg, és leginkább egy dedikált réteg (fiatal és új mezőgazdasági termelők, nők, családi vagy kistermelők, a növénytermesztést és az állattenyésztést kombináló mezőgazdasági termelők, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus területeken működő mezőgazdasági termelők) vehetné igénybe. A szakember szerint a degresszív támogatási arány alapján már 150 hektár szintjén elkezdene mérséklődni a területalapú szubvenció a jelenlegi szintekhez képest. Hozzátette: egyelőre az látszik az egyik mérvadó elemnek, hogy a degresszív területalapú támogatás összege nem haladhatná meg a 100 000 eurót. Ez persze nemcsak Magyarországon, hanem az unió összes tagállamában így lenne. Az, hogy 150 hektár felett már csökkenhetnek a támogatások, jelzi: nemcsak a nagy gazdaságok lennének az átalakítás vesztesei.
A szövetség elnöke megjegyezte, hogy a nagyobb területen gazdálkodók egyébként számos olyan tevékenységet folytatnak – integrációs szolgáltatásokat nyújtanak a kistermelőknek, földhasználati arányukat messze meghaladva folytatnak állattenyésztési tevékenységet, szerepet vállalnak az új technológiák és innovációk terjesztésében –, amelyek révén így egy szélesebb gazdálkodói körre is hatással vannak. A szervezet vezetője szerint ezért szakmailag elég nehezen indokolható, hogy pusztán méretük miatt hátrányt szenvedjenek el.
Életmentő volt Magyarország számára nemrég az eső, kár, hogy a 2010 utáni döntések miatt a magyar mezőgazdaság ma alig jut vízhezA tervezett módosítások kapcsán fontosnak tartotta, hogy a jogállamisági feltételeket kiterjesztenék az agrárpénzekre is, ami önmagában nagyon komoly veszély a gazdák számára is, ahogyan az is, hogy az említettek szerint az eddigieknél is nagyobb mértékben nemzeti hatáskörbe utalják a részletszabályok kidolgozását. Ez ugyanis azt hozhatja magával, hogy sokféle agrárpolitika él majd egymás mellett az unió tagállamaiban, ami egy nem kellőképpen átgondolt nemzeti feltételrendszer kialakítása esetén drámai versenyhátrányba hozhatja a hazai árutermelő gazdálkodókat – vetítette előre Koncz Máté.
Mindezek fényében a MOSZ egyeztetéseket kezdeményezett az Európai Bizottsággal a költségvetés és az unió társadalmi érdekeinek összehangolása céljával. Ezenfelül a szervezet egy demonstráció lehetőségét is elkezdte számba venni.
Zsugorodik az agrárpénzek aránya
A jelenleg megismert dokumentumok alapján az Európai Unió következő hétéves költségvetésében a kifejezetten agrárcélokra rendelkezésre álló források nagysága 23 százalékkal csökken. A 2028–2034 közötti időszakban, folyó áron 296 milliárd eurót költenének erre a célra a, míg jelenleg ez az összeg 386 milliárd euróra tehető. A teljes hétéves uniós költségvetés kerete eközben emelkedne: az Európai Bizottság terve szerint meghaladná az 1 980 milliárd eurót. A KAP-ra fordított források aránya a teljes büdzsé összegéhez képest 15 százalékra olvadna a jelenlegi, mintegy 32 százalékról. A kilencvenes évek közepéhez képest egyébként még nagyobb az aránycsökkenés, hiszen akkor az agráriumra fordított tételek csaknem 50 százalékot jelentettek - mondta Koncz Máté.
Variációk egy témára
Az EU nagyjából 450 hektár felett nem nyújtana földalapú támogatást, ez alatt viszont biztosan fizeti majd a szubvenciót az új költségvetési időszakban – írta korábbi, általunk is idézett bejegyzésében Raskó György, agrárközgazdász. Szerinte aki az említett határ alatt van, annak nincs izgulni valója. Magyarországon az átlagos családi birtok nagyjából 50 hektár – persze jelentős a szóródás. Az egyéni termelők zömének csak 20-30 hektárja van, 100 hektár fölött összesen 7 ezer egyéni gazdaság van, de a felső korlátnak tervezett 450 hektár fölött körülbelül ezer családi gazdaság lehet. Ezek alapján a magyar gazdák 97-98 százalékának a mostani tervek alapján is jár majd a földalapú támogatás.
