A magyar államnak mint alperesnek adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága a kis magyarországi benzinkutak által kezdeményezett perben – derül ki a strasbourgi testület honlapjára október 23-án kihelyezett, szeptember 30-i keltezésű, jogerős döntésből. A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) által segített mintegy félszáz hazai kis kút a 2021 és 2022 vége közötti árstop kapcsán élt alkotmányossági kifogásokkal. Szerintük 2022 februárjában a kereskedőkre rótt üzemanyag-beszerzési árstop beleütközött abba a tilalomba, miszerint az állam, hatósági árral, kellő ellentételezés nélkül, semmilyen gazdálkodót nem kényszeríthet veszteségre. Márpedig a 480 forintban meghúzott beszerzési és eladási árplafon egyértelműen ilyen helyzetet teremtett. Másrészt szerintük a tulajdonhoz fűződő alapjogaikat sértette az a megkötés, miszerint a 48 órán túl zárva tartó egységek üzemeltetését az állam átadja a Molnak, illetve a legkisebb hibák esetére megfellebbezhetetlenül kirótt több milliós bírságok is.
A kis kutasok első körben az Alkotmánybíróságnál kerestek jogorvoslatot, ahonnan keresetüket 2023 elején az árstop-intézkedések 2022 végi megszűntére hivatkozva visszadobták. Ezután fordultak a panaszukat befogadó strasbourgi testülethez.
A GVH győzött a kis magyarországi benzinkutak ellen, de az uniós versenyhatóságnál indult hasonló eljárás még nem zárult leA mostani ítélet alapvetően az alperesnek ad igazat. Ebben a magyar állam főképp az üzemanyagárstopnak a Covid és az európai energiaárak megugrása miatti szükségességére, illetve a meghirdetett átmenetiségére hivatkozott.
A bíróság szerint a magyar állam intézkedett a kis kutak anyagi kárainak ellentételezéséről is. Ezt azzal is bizonyítottnak vélték, hogy a kereseteket jegyzők közül egy se ment csődbe.
Másrészt érvelésük szerint az üzemeltetés-átadási és bírságolási szabályok ellenére ilyen esetek a gyakorlatban nem fordultak elő. A strasbourgi testület a magyar állam árstopos intézkedéseit összességükben jogosnak, észszerűnek, a külső hatásokkal arányosnak, átmenetinek és kellően célzottnak ítélte. A kérelmezők azt sem bizonyították, hogy mindez túlzott terheket rótt volna rájuk - tették hozzá. Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.
Abszurdnak nevezte a strasbourgi döntést megkeresésünkre Gépész László FBSZ-alelnök. Emlékeztetett arra, hogy míg a kis kutaknak megítélt anyagi ellentételezések már papíron sem fedezték az árstop okozta veszteségeket, a kifizetések is elmaradoztak. Bár az intézkedések nyomán több kis kút tönkrement, azok anyagiak híján nyilván nem vállalhatták a pereskedés költségeit – fűzte hozzá.
Értelmezése szerint a strasbourgi emberi jogi bíróság helyénvalónak tartja, ha a magyar állam közérdekre hivatkozva pont annyi elvonással terhel cégeket, amennyitől azok még épp nem mennek tönkre.
Az üzemeltetés-átadással kapcsolatban pedig úgy vélte: eszerint a magyar állam bármivel jogszerűen fenyegethet, ha azt a gyakorlatban nem hajtja végre. (Egyébként az alelnök tud olyan esetről, amikor a magyar állam egy felújítás alatt álló kút üzemeltetését a 48 órás szabályra hivatkozva elvonta a tulajdonostól. Bár azt a Mol nem vette át, a beruházás emiatt meghiúsult.)
A napokban a Fővárosi Törvényszék szintén elvetette az FBSZ ama keresetét, miszerint a Gazdasági Versenyhivatal ellenkezése dacára mégis vesse alapos eljárás alá a Mol árstop alatti, a kis kutakkal szembeni, szerintük versenytörvénysértő magatartását. Egy hasonló eljárásuk viszont az Európai Unió Bírósága előtt még zajlik – szögezte le lapunknak Gépész László.
Magyar tag a bírósági testületben
A mostani ítéletet jegyző bírósági kamarában részt vett Paczolay Péter is. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 2015 és 2017 között római nagykövetként képviselte az Orbán-kormányt.
