Elsöprő többséggel megszavazta az Egyesült Államok képviselőháza és a szenátus is az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát

Kedden gyors egymásutánban elsöprő többséggel a washingtoni szövetségi képviselőház, aztán a szenátus is elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kötelezné az igazságügyi minisztériumot az Epstein-akták kiadására – írja az AP amerikai hírügynökség.

Kellett hozzá egy amerikai elnöki felszólítás, de a döntés most már jelentős politikai támogatottságot ad a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, aminek Donald Trump és a republikánusok hónapokon keresztül ellenálltak. Amikor egy kis létszámú, kétpárti képviselői csoport júliusban petíciót nyújtott be annak érdekében, hogy megkerülje Mike Johnson házelnök irányítását a plenáris ülésre kerülő javaslatok felett, a kísérlet nem kecsegtetett sikerrel – főleg annak fényében, hogy Donald Trump arra kérte híveit, tekintsék az ügyet kamunak.

Végül sem az elnök, sem a házelnök nem tudta megakadályozni az erről szóló szavazást Donald Trump engedett a törvényjavaslat mögött mutatkozó politikai nyomásnak, kérve a republikánusokat, hogy szavazzák meg, és közölve, hogy aláírja a törvényt, amennyiben a szenátus is rábólint. A javaslat 427–1 arányban ment át, az egyetlen ellenszavazatot Clay Higgins louisianai republikánus képviselő adta le, aki Donald Trump elkötelezett támogatója. A szenátuson egyhangú támogatással ment át a törvényjavaslat, amely így akár már szerda délelőtt Donald Trump asztalán landolhat az elnöki aláírással törvényerőre is emelkedjen.

A keddi voksolás tovább növelte a nyomást a törvényhozáson és a Trump-kormányzaton, hogy teljesítsék a régóta hangoztatott követelést: tegyék nyilvánossá az Epstein-ügy teljes iratanyagát. Jeffrey Epstein befolyásos alakja volt az amerikai elitnek, és 2019-ben öngyilkosságot követett el egy manhattani börtönben, miközben kiskorúak szexuális zaklatása és emberkereskedelem miatt folyt ellene büntetőeljárás.

A képviselőház felügyeleti bizottságának külön vizsgálata több ezer oldalnyi e-mailt és más iratot tett közzé Jeffrey Epstein hagyatékából, feltárva kapcsolatait nemzetközi vezetőkkel, Wall Street-i befolyásos szereplőkkel, jelentős politikai alakokkal és magával Donald Trumppal is. Az Egyesült Királyságban III. Károly király valamennyi megmaradt címétől megfosztotta botrányba keveredett testvérét, András herceget, és rezidenciájából is eltávolította, miután erősödött a nyomás a Jeffrey Epsteinhez fűződő kapcsolata miatt. A nagyobb elszámoltathatóságért küzdő, az üzletember és társai által bántalmazott nők a mostani kongresszusi kezdeményezést fontos lépésnek tartják afelé, hogy végre felelősségre vonják mindazokat, akik Epstein-ügyet évekig nem vizsgálták ki megfelelően – miután a kormányzat több elnöki cikluson át sorozatosan nem tudott eleget tenni ennek az elvárásnak.

Trump azt mondta, évekkel ezelőtt megszakította a kapcsolatot Epsteinnel, ugyanakkor hónapokon át próbálta elkerülni az egyre erősebb átláthatósági követeléseket. Hétfőn újságíróknak úgy fogalmazott, hogy Epstein „több demokrata politikushoz kötődött”, és nem akarta, hogy az Epstein-akták ügye elvonja a figyelmet a Republikánus Párt nagy sikeréről. Trump elnökké válása előtt ápolt baráti kapcsolatot  Epsteinnel, de évekkel a néhai pénzember halála előtt összevesztek. Nemrég azt nyilatkozta, hogy azért szakított vele, mert az „ellopta” a fiatal nőket – köztük a 2025 áprilisában öngyilkosságot elkövető egykori áldozatot, Virginia Giuffrét –, akik a Mar-a-Lago-i kúriájának a gyógyfürdőjében dolgoztak.

Ennek ellenére a republikánus szavazók nagy része továbbra is ragaszkodott az akták nyilvánosságra hozásához, és a nyomást tovább fokozta, hogy kedden délelőtt több Epstein-túlélő is összegyűlt a Capitolium előtt, a novemberi hidegben kabátokba burkolózva, tinédzserkori fényképeiket maguk előtt tartva idézve fel a velük történteket. „Kimerültek vagyunk attól, hogy túl kellett élnünk a traumát, és attól is, hogy túl kell élnünk a körülötte zajló politikai csatározásokat” – mondta az egyik túlélő, Jena-Lisa Jones. Hozzáfűzte, hogy ő maga Donald Trumpra szavazott, de üzent az elnöknek: – Könyörgöm, Donald Trump, hagyd abba a politizálást ebben az ügyben.

Egyébként a Donald Trump kormányzása alatt kiadott iratok nagyrészt már addig is ismertek voltak, a mostani törvényjavaslat pedig ennél jóval tovább menne: kötelezné a minisztériumot, hogy 30 napon belül tegye közzé a Jeffrey Epsteinre vonatkozó összes dokumentumot és kommunikációt, valamint minden információt a halála körül zajló nyomozásból és nyomozásról. Az áldozatokra vagy a még folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó adatokat kitakarhatnák, a kormány azonban nem takarhat ki olyan információkat az Epstein-ügy aktáiból, amelyek csak azért kellemetlenek, mert valakire rossz fényt vetnének, számára kellemetlenek vagy politikailag kínosak volnának – legyen szó kormányzati tisztviselőről, közszereplőről vagy külföldi méltóságról.

A kétpárti törvényjavaslat benyújtói, Thomas Massie kentucky-i republikánus és Ro Khanna kaliforniai demokrata képviselő azonban arra figyelmeztette a szenátorokat, hogy ne módosítsák úgy a javaslatot, hogy az hátráltassa az Epstein-akták nyilvánosságra hozását, hangsúlyozva: ha a szenátus belenyúl a javaslatba, ugyanazzal a közfelháborodással kell majd szembenéznie, amely végül Trumpot és Johnsont is visszakozásra kényszerítette. „Teljesen feleslegesen húztuk ezt négy hónapig” – mondta Thomas Massie, majd hozzátette: azok, akik akadályozták a törvényjavaslatot, attól tartanak, hogy egyesek számára kellemetlen részletek kerülnek nyilvánosságra. „Pontosan erről szól ez az egész” – fogalmazott.