Hétfőn megjelent cikkünkben írtunk arról, hogy a tiltakozások után tudomásunk szerint három fővárosi kórházban működik élesben az arcfelismerő rendszer. Sok helyen már állnak a kapuk, de ezeknél csak mágneskártyás azonosítás zajlik. Több kórház pedig még az eszközök telepítésére vár. A bemutatott helyzetből adódó kérdéseinket elküldtük a Belügyminisztériumnak, az Országos Kórházi Főigazgatóságnak. Egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogy „az állami egészségügyi intézmények tervezett kínai arcfelismerő kamerákból mennyiért és mennyit vásárolt az állam? Hol és mennyit szereltek fel eddig? Milyen ütemezésben és hol várható még a telepítésük? Ha a kormányzat időközben feladata a kamera-rendszer alkalmazását a kórházakban, úgy mi lesz a sorsa a megvásárolt eszközöknek? Kitartanak-e továbbra is az adat- és egyéb jogi aggályok valamint a szakszervezeti tiltakozások mellett is az alkalmazásuk mellett? Meddig tart a beléptető kapus munkaidő nyilvántartás "pilot üzeme"? Ahol működik a kamerás beléptetés, azokon a helyeken milyen személyes adatokhoz jut az adott intézmény illetve az állam? Kaptak-e az adatkezelésről tájékoztatást az ott dolgozók, és ha igen, hogyan?”
Nem kapkodják el az arcfelismerő rendszer bevezetését, élesben csak három kórház területén működikVálaszként azonban csak friss közleményüket küldték, ami a legtöbb kérdésünkre ki sem tért. Ugyanakkor abban megerősítették, hogy a telepítést várhatóan január egytől országszerte pilot jelleggel folytatják, és amíg a teszt időszak tart, addig az így nyert adatoknak nem lesz munkajogi következménye.
Ugyanakkor megerősítették azt is, hogy ahol a rendszer telepítése már megtörtént, illetve megtörténik, amint lezárják a próbaüzemet, annak használata kötelező lesz mind az intézmény, mind a dolgozók számára.
Közben a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter a 24.hu-nak részben reagálva tegnapi hírünkre is, közölte: amennyiben továbbra is arcfelismerős kamerák működnek egyes kórházakban, az nem felel meg a minisztériummal kötött megállapodásuknak.
Mint azt a 24.hu újságírójának elmondta: több egyeztetés után Pintér Sándor arra kérte a kamarát, adjon le egy felméréssel alátámasztott véleményt, hogy mit gondol az orvostársadalom a kérdésről. Ők ezt a kutatást a nyáron elvégezték. Pár nap alatt 3700 orvos töltötte ki ezt a kérdőívet. A felmérést a miniszternek is elküldték, ő pedig azt jelezte, hogy ezt figyelembe véve az arcfelismerő kamerák helyett fényképes blokkolókártyákkal ellenőrizik a munkahelyi jelenlétet. A kamarai elnök beszélt arról is, hogy jelenleg is készítenek fotókat a dolgozókról a beléptető rendszerhez, de Pintér Sándor tájékoztatása szerint ezek a képek csak a belépőkártyákon lesznek rajta. Ezt elfogadható kompromisszumnak tekintette a kamara. „Ha a Dél-pesti Centrum Kórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban arcfelismeréses rendszer működik, az a miniszter úrral kötött megállapodásnak nem felel meg. A Honvédkórház az egyetlen intézmény, ahol a Belügyminisztérium a speciális szerepük miatt elhagyhatatlannak tartotta a kamerás rendszert, és erről minket is tájékoztatott.” – mondta a 24.hu-nak Álmos Péter.
Visszakozott az egészségügyi kormányzat, alig egy napig működött élesben a kórházi arcfelismerő rendszer