2026 végéig legfeljebb a jogszabályi hátterét és feltételrendszerét lehet megteremteni a mesterséges intelligencia (MI) oktatásának és iskolai használatának, a gyakorlati megvalósítás ennél jóval több idő lesz – nyilatkozta lapunknak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Egy múlt héten megjelent kormányhatározat szerint Hankó Balázs innovációs miniszternek, Pintér Sándor belügyminiszternek és Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak 2026. március 31-éig kell kidolgozniuk az ütemtervét annak, hogy az MI oktatása megjelenjen a köznevelésben, a szakképzésben és a felsőoktatásban. Az MI-technológiák bevezetésének határideje pedig 2026. december 31.
Totyik Tamás még szeptemberben egyeztetett Palkovics László kormánybiztossal az MI-technológiák oktatásáról és iskolai alkalmazásáról. A PSZ elnöke összességében előremutatónak nevezte a kormányzati terveket, ám hangsúlyozta: álláspontjuk szerint az MI oktatásának nem külön tantárgyként, hanem a már meglévő tantárgyakba beépítve kell megjelennie, amit több más intézkedésnek kell megelőznie.
– Elkerülhetetlen a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata ás átdolgozása, a pedagógusok továbbképzése, az iskolai internethálózat bővítése, az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, és a megfelelő jogszabályi környezet kidolgozása.
Az egyik legfontosabb szempont az MI-technológiák etikus használatra vonatkozó szabályainak kidolgozása, hiszen már több példát is láthattunk arra, hogyan lehet visszaélni az MI nyújtotta lehetőségekkel – fogalmazott Totyik Tamás. Hozzátette: az MI-technológiák bevezetésével az informatikusokra, iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd, így ez is szükségessé teszi a nevelést-oktatást közvetlenül segítők bérhelyzetének mihamarabbi rendezését. A PSZ elnöke szerint a következő egy évben ezekre az intézkedésekre kell sort keríteni, a gyakorlati megvalósítás csak ezt követően kezdődhet.
Ugyanakkor idén ősszel már 60 szakképző intézményben indult MI-kurzus a tanrendbe építve, a kormányzati tájékoztatás szerint ehhez 60 oktató kapott felkészítést, így szinte minden szakképzési centrumban van valaki, aki el tudja indítani az MI-oktatást.
Lapunk többször érdeklődött a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalnál arról, a gyakorlatban hogyan valósul meg az MI-oktatás az érintett intézményekben, de válaszokat nem kaptunk.
Itt érdemes felidézni októberi cikkünket, amikor a lapunkhoz érkezett szülői visszajelzések alapján arról írtunk, nagy a bizalmatlanság az iskolai laptopok kiosztása körül, mivel a diákok idén már csak használt, akár négyéves eszközökhöz juthatnak hozzá. A korábbi években a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés” projekt keretében osztottak ki állami laptopokat.
Sem a diákok, sem a szülők nem kapkodnak az iskolákban ingyenesen kölcsönözhető, de használt állami laptopokértA Klebelsberg Központ tájékoztatása szerint 2024-ig összesen 579 ezer notebook jutott el a tanulókhoz. A KK hangsúlyozta: soha nem kommunikálták, hogy idén új gépeket lehetne igényelni, most kizárólag a visszaszolgáltatott eszközök kiosztására van lehetőség. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor szerint a korábban kiosztott gépek minősége eleve változó volt, és 3–4 éve sem számítottak korszerűnek. A PSZ-hez is sok panasz érkezett, hogy a laptopok nem minden esetben működtek megbízhatóan. Kétségesnek tartja, hogy a jelenlegi eszközök kibírnak még több „kört”, különösen, ha a kormány valóban bevezetné a mesterséges intelligencia oktatását, ami új szoftvereket és platformokat igényelne.
„A digitális tananyag, amely a Krétából is elérhető, egy nagy rakás szar” – Háborognak a tanárok, az iskolai laptopok nagy része a dobozban múlt ki