Nemcsak most kapott nagyobb hangsúlyt a „keresztény kultúrán alapuló értékrend” közvetítése az állami óvodákban, a kormány már évekkel ezelőtt kiegészítette az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját a nemzeti identitástudat erősítésének és a keresztény kulturális értékek ismeretének igényével.
A Népszava először hét éve számolt be arról, hogy egy 2018. július 25-én közzétett módosítás a következővel egészítette ki az óvodai alapprogramot: az óvoda „a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja”. A Netjogtár adatai szerint ez 2025 tavaszáig érvényben volt, majd egy idén májusban történt újabb módosítást követően a „keresztény” szó kikerült az említett szövegrészből, és fél éven keresztül csak az univerzálisabb „kulturális értékek” kifejezés szerepelt benne.
Azt, hogy ez szándékos vagy csak véletlen volt-e, nem tudtuk meg, a Belügyminisztérium és a Kormányzati Tájékoztató Központ eddig nem válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre.
Azt követően érdeklődtünk, miután a Magyar Közlöny november 12-i számában egy újabb módosítás jelent meg, amellyel ismét kiegészítették az óvodai alapprogram vonatkozó bekezdését, ezúttal a „keresztény kultúrán alapuló értékrend” szövegrésszel.
Az Orbán-kormány rendelete szerint ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell érvényesíteni az óvodákbanA változtatások okaira Balatoni Katalin pedagógiai innovációért és családbarát oktatásért felelős miniszterelnöki biztos sem adott magyarázatot, pedig csütörtöki Facebook-bejegyzésében hosszan magyarázta a keresztény kultúrán alapuló értékrend óvodai szintű megjelenésének szükségességét. Hangsúlyozta: mindez a gyakorlatban nem hitoktatást jelent, hanem például azt, hogy a gyerekek számára ne legyen ismeretlen, hogy „karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, hogy Márton-napkor Szent Márton püspököt idézzük, hogy ismerjék Szent Miklós legendáját, hogy ismerjék magyar szentjeinket, akik erkölcsi példaként állnak egész nemzetünk előtt”.
Bakonyi Anna, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja ugyanakkor arról számolt be lapunknak, hogy korábban már több szakmai szervezet is javasolta,, a „keresztény kulturális értékek” kifejezés helyett az általánosabb “kulturális értékek” kifejezés szerepeljen a szövegben.
– Természetesen egyáltalán nincs gond a keresztény kulturális értékekkel, hiszen Szent István óta ebben élünk. De állami intézményekben indokolatlan erre hangsúlyt helyezni,
hiszen oda nemcsak keresztény, hanem más vallású vagy ateista családok gyerekei is járnak. Nem véletlen, hogy az állami óvodáknak, iskoláknak kötelessége a világnézetileg semleges nevelés-oktatás biztosítása – fogalmazott Bakonyi Anna.
– A karácsony, a húsvét, vagy a nemzeti ünnepek mindig is megjelentek az óvodákban, az óvodapedagógusok pedig mindig elmondják a gyerekeknek, mit is ünneplünk éppen, természetesen csak azon a szinten, amit az óvodáskorú gyerekek meg tudnak érteni, be tudnak fogadni. Ezt fölöslegesnek tartom külön kiemelni az alapprogramban, a nevelési gyakorlatban már a 2018-as módosítás után sem változott lényegében semmi – erről Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Társaság elnöke beszélt a Népszavának lapunknak. Hozzátette ugyanakkor,
ha a politika részéről mindez nagyobb hangsúlyt kap, az nyomás alá helyezheti az igazgatókat,
tagintézmény-vezetőket. Úgy vélte, az oktatásirányításnak inkább az olyan problémák megoldásával kellene foglalkoznia, mint a diplomás óvodapedagógusok egyre nagyobb hiánya.
