A bécsi ügyészség Magyarország kérésére elrendelte Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének lefoglalását – írja a ZiB2 osztrák hírműsor közlése alapján a hvg.hu.
A portál még májusban számolt be arról, hogy a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált, Gustav Klimt egy afrikai herceget ábrázoló festménye a galéria korábbi állításával szemben nem a császárvárosban tűnt fel, hanem Magyarországról került ki. Méghozzá a magyar hatóságok megtévesztésével, a magyar műtárgyvédelmi hatóságtól ugyanis a kérelmező egy 50 ezer forintra becsült, ismeretlen művész által festett képre kért engedélyt, és a kérelemhez mellékelt fotón valószínűleg nem látszott, hogy a festményen valójában rajta szerepel Klimt hagyatéki bélyegzője, márpedig ebből világosan kiderült volna, hogy a kép a neves festő műve.
Megtéveszthették Lázár János tárcáját, emiatt került Bécsbe a száz év után felbukkant Klimt-festménytAz Építési és Közlekedési Minisztérium az esetről szóló cikkek nyomán vizsgálatot indított, törvényt módosított, és Lázár János miniszter homályos ígéretet tett a kép esetleges visszaszerzésére. A hvg.hu úgy tudja,
valóban elkezdődött a nyomozás, idehaza több érintettet meghallgattak, a minisztérium ugyanakkor nem adta meg annak a személynek a nevét, aki az exportengedélyt benyújtotta.
Az osztrák hírműsor szerint a magyar hatóságok azt gyanítják, hogy az eladó a kiviteli engedélyezési eljárás során eltitkolta, hogy a festmény Klimt-alkotás. Hiszen ekkor már rendelkezésre állt egy 2022-es magyar laboratóriumi szakértői vélemény, amely megerősítette Klimt szerzőségét. A galéria tulajdonosa, Lui Wienerroither azonban a ZiB2 hírműsorban nyilatkozva hangsúlyozza, hogy a tulajdonos „jogosan” kapta meg az exportengedélyt, mert „akkoriban a festményt nem tekintették megerősített Klimt-alkotásnak”. Ebi Kohlbacher, a galéria másik tulajdonosa szerint egyértelmű volt, hogy Magyarországon senki sincs, aki igazolni tudná Klimt szerzőségét. Az eladónak ezért azt tanácsolták, hogy exportengedéllyel hozza magával a festményt Ausztriába, hogy szakértő megvizsgálja.
Az érveléssel az a baj, hogy
a képet már azonosították Magyarországon, ami nem is volt olyan bonyolult, hiszen rajta volt a hagyatéki bélyegző, illetve fekete-fehér reprodukcióban ismert volt az alkotás, mert többször publikálták azt a század elején, kiállításon is szerepelt, sőt a kép történetéről nem sokkal korábban cikk is jelent meg az osztrák sajtóban.
A cikk szerint inkább arról lehet szó, hogy az eladó úgy vélte, Ausztriában jóval drágábban adhatja el a képet. És vélhetően azért kellett letagadnia Klimt szerzőségét, mert ha bevallja, akkor a hatóságok nem engedik kivinni az országból.
Lázár János tárcája megváltoztatja a műtárgyak kiviteli szabályait a hatmilliárdos Klimt-botrány miattA kép 1938 óta Magyarországon volt, azt a nácik elől menekülő tulajdonos Klein család hozatta Magyarországra. A festmény azonban nem került vissza a családhoz, mert az itteni birtokosok nem adták vissza, de a tulajdonjog ettől nem változott, a magyarországi birtokosok csak letétkezelők voltak. A birtokos és a tulajdonos Klein család örökösei állítólag megegyeztek egymással, ám mint a hírműsorban elhangzott, „a festményt még nem adták el”, annak ellenére sem, hogy idén a maastrichti Tefaf művészeti vásáron eladásra kínálták 15 millió eurós összegért.
Most Magyarországon a sor, hogy bebizonyítsa, a képet jogellenesen vitték ki az országból.
Ebben az esetben a képnek vissza kell térnie, és mint védett alkotás, nem vihető ki az országból.
Feljelentést tesz Lázár János tárcája a Magyarországról külföldre vitt hatmilliárdos Klimt-festmény miatt