A hatóságok megtévesztésével került ki Magyarországról Gustav Klimt osztrák festő Afrikai herceg című, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált festménye – írja a hvg.hu.
A portál felidézi, eddig is tudható volt, hogy a festmény Klimt 1918-as halálakor az ő tulajdonában volt, majd a műgyűjtő Klein házaspár vásárolta meg öt évvel később a Kende aukciósházban, 1928-ban pedig szerepelt a festő bécsi emlékkiállításán is. A zsidó származású házaspár az Anschluss után elhagyta Bécset, és Magyarországot is érintve Monacóban telepedett le.
A kép sorsa innen nem követhető, csak találgatások vannak. Az bizonyos, hogy száz évnyi lappangás után 2021-ben, vagy 2022-ben Végvári Zsófia budapesti Festményvizsgálati laboratóriumában tűnt fel. Végvári azt írta a blogján, hogy „a festményt először egy fiatal művészettörténész látta, aki a rajta lévő GUSTAV KLIMT NACHLASS pecsétet látva (ez Klimt minden hagyatéki tárgyára rákerült) azt ajánlotta a birtokosának, hogy hozza el a festményt vizsgálatra a Festményvizsgálati Laborba, hiszen ránézésre nem dönthető el, hogy az Gustav Klimt alkotása-e”.
A kép felülete nagyon koszos volt, a vastag lakkréteg be volt sárgulva, hátulján a vakráma és a vászon között vastagon állt a por és az összecsomósodott pókháló.
Hamarosan kiderült, hogy a pecsét korabeli, és a vakrámán hátul egy szabad szemmel nem látható, de infravörös tartományban már olvasható „G. Klimt” szöveg volt olvasható. A festmény roncsolásmentes anyagvizsgálata a mű 19. század végi keletkezését mutatta. Végvári Zsófia felkutatta a képről szóló cikkeket és a korabeli fekete-fehér reprodukciót, így kétséget kizáróan bebizonyította, hogy a száz éve lappangó műről van szó.
A Wienerroither & Kohlbacher Galéria beszámolója szerint 2023. tavaszán egy házaspár állított be hozzájuk egy nagyon koszos festmény fotójával. Az alkalmazott először elküldte őket, de a tulajdonos utánuk rohant és egy közeli kávéházban utolérte őket.
A történet szépséghibája, hogy a kép ekkor még hivatalosan Magyarországon volt, vagyis a galéria története alapján a festményt a birtokosa már akkor elkezdte árulni, amikor még nem lehetett biztos benne, hogy engedélyt kap-e a kivitelére.
A hvg.hu kiemeli, azt sem tudni, hogy ekkor még az eredeti tulajdonos birtokában volt-e a kép, vagy ő a Végvári-féle azonosítás után esetleg eladta valakinek, aki otthonosabban mozog a műtárgypiacon. A lényeg, hogy a magyar tulajdonos felkereste az Építési és Közlekedési Minisztérium örökségvédelmi osztályát és
kiviteli engedélyt kért a képre, de nem mint Klimt-festményre, hanem mint ismeretlen festő művére.
A Der Standard cikke megjegyzi, bár a hivatalnak joga és kötelessége is gyanú esetén szakértőt felkérni és bekérni a képet vizsgálatra, ez ebben az esetben nem történt meg. Pedig így látták volna Gustav Klimt hagyatéki bélyegzőjét a képen, ami minimum gyanút ébreszthetett volna egy szakemberben. Ehelyett minden további nélkül, egy fotóra és a tulajdonos szavaira hagyatkozva kiengedték azt az országból, mondván, nincs örökségvédelmi értéke.
A hvg.hu-nak erről
a minisztérium mindössze annyit válaszolt, hogy nem adtak engedélyt.
Ami – jegyzi meg a portál – igaz is, hiszen azt állapították meg, nem is szükséges hozzá engedély, annyira értéktelen. Így került legálisan, hivatalos, pecsétes papírral a kép Magyarországról Ausztriába.
Ekkor azonban a tulajdonosnak már a kezében volt Végváriék azonosítása, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria is megkezdte az azonosítást, sőt egy közvetítő révén ezt megelőzően idehaza egy magyar galériának is felajánlották a képet mint Klimt-alkotást. Ez mind arra utal, hogy a tulajdonos tudhatta, nagy valószínűséggel az osztrák festő művéről van szó, ami kiemelkedő kulturális érték és nem kap rá végleges kiviteli engedélyt. Ezt azonban bizonyítani nem könnyű, hiszen az események között történhetett tulajdonosváltás is, nagyon kevés esély van tehát arra, hogy Magyarország visszaszerezheti a képet.
A Der Standard szerint 2023 végén, 2024 elején megtörtént a végleges szakértői véleményezés és a restaurálás. 2024-ben kivitték a képet a hollandiai Tefaf művészeti vásárra, de a Klein családdal csak egy év múlva sikerült megegyezni, hogy nem támasztanak restitúciós igényt a képre, így a nagy nyilvánosság számára csak az idei Tefafon tudták bemutatni a nagy felfedezést. Az Afrikai herceg portréját 15 millió euróért kínálták, de egyelőre nem kelt el.
A hvg.hu megjegyzi, az eset azért fájó, mert nincs magyar kézben Klimt egyetlen festménye sem, és már valószínűleg nem is lesz. Miközben az állam hatalmas összeget költött műtárgyak vissza-, vagy megvásárlására, egy hiba folytán Lázár János minisztériuma elengedett egy olyan művet, amihez hasonló bizonyosan nem kerül többé Magyarországra.
Aranyba álmodott szépségRekordösszegért kelt el egy Klimt festmény Bécsben