Korábban lapunk is megírta, hogy a hatóságok megtévesztésével került ki Magyarországról Gustav Klimt osztrák festő Afrikai herceg című, a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galéria által 15 millió euróért kínált festménye. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium most azt közleményben tudatta, hogy az ügyben feljelentést tesz, egyben kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását is.
A műtárgyvédelmi hatóság mint örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyat engedte ki az országból a képet, a döntést pedig egy fotó alapján hozták meg, így nem láthatták az alkotáson Gustav Klimt hagyatéki pecsétjét. E hibás döntéshez nagy mértékben hozzájárult, hogy a kérelmező nem tisztázta előttük, hogy a világhírű festő egyik alkotását szeretné kivinni az országból, helyette azt hazudta, hogy egy ismeretlen művész alkotásáról van szó. Az ügyből botrány lett, a Lázár János vezette tárca pedig vizsgálatot rendelt el.
A vizsgálat megállapította, hogy miután a magánszemély az ismeretlen festő művének titulált festmény értékét 50 ezer forintban jelölte meg, azt később hatmilliárd (!) forintért kínálták eladásra egy nemzetközi műtárgyvásáron.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium úgy fogalmazott: „Az ÉKM vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.”
Megtéveszthették Lázár János tárcáját, emiatt került Bécsbe a száz év után felbukkant Klimt-festménytAzt is közölték, hogy „a kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót” csatolt, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették. Közben a kérelmező minden jel szerint tudta, hogy a festmény világhírű szecessziós festő munkája. „Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján egy magánkérelmezőnek készült jelentésében már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben Bécsben festett portréja” - olvasható a közleményben.
A tárca úgy folytatta: „A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a Gustav Klimt Nachlass feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése, és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.”
Bár az ÉKM em írt arról, hogy követett-e el hibát az illetékes hivatal, azt közölte, hogy megváltoztatják a műtárgykiviteli szabályokat, a jelenlegi szabályozás ugyanis a pandémia alatt született, és lehetővé teszi, hogy a kérelmezők alkalmazzák az úgynevezett ellenőrzött bejelentés jogintézményét, amely az általuk megadott információkon alapszik.
Ezért a tárca kezdeményezi a vonatkozó jogszabály megváltoztatását is, annak érdekében, hogy az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is.
Mindezek mellett az ÉKM kezdeményezi a Klimt-festmény védetté nyilvánítását.
Az ügyről elsőként beszámoló hvg.hu szerint az intézkedések még nem jelentik azt, hogy a festmény visszakerül Magyarországra, ahhoz viszont hozzájárulhatnak, hogy az alkotás forgalomképtelenné váljon a legális nemzetközi műtárgypiacon, továbbá arra is lehetőség nyílhat, hogy megállapodás szülessen a tulajdonosokkal.
