Fidesz-KDNP;DK;pártpreferenciák;Idea Intézet;Tisza Párt;

IDEA: Csökkent a különbség a Tisza Párt és a Fidesz között

A felmérés szerint a vezető ellenzéki erőt a felnőtt népesség 35 százaléka, míg a kormánypártot 29 százaléka választaná. A biztos szavazók között 47 százalékos, illetve 40 százalékos tábor áll a nagyok mögött.  

November elején a felnőttek bő harmada volt Tisza-szavazó, több mint egynegyedük pedig a Fidesz-KDNP-t támogatta. Fél évvel a parlamenti választások előtt a biztos szavazó, pártot választani tudók körében a DK támogatottsága is elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbértéket – derült ki az IDEA Intézet lapunkhoz is eljuttatott felméréséből. Megállapításaik szerint az elmúlt hetekben a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül csökkent, a Fidesz-KDNP-é, szintén hibahatáron belül és hasonló mértékben nőtt. Az egymással ellentétes irányú elmozdulások következménye, hogy a két párt közötti különbség, a megelőző hónapokat jellemző lassabb emelkedés után most 4 százalékponttal csökkent.

– Ha a következő parlamenti választásokra november első napjaiban került volna sor, a felnőtt népesség 35 százaléka szavazott volna a TISZA Pártra, 29 százalékuk pedig a Fidesz-KDNP-re. A DK és Mi Hazánk támogatottsága a teljes, felnőtt népességben 4-4, az MKKP-é pedig 3 százalék volt a hónap elején. Csak a biztos szavazó, pártot választani tudókat figyelembe véve mondható el, hogy egy novemberi választáson a szavazatok 47 százalékát kapta volna a TISZA, míg a szavazók 40 százaléka adta volna le a voksát a Fidesz-KDNP-re – írja a közvélemény-kutató közleményében.

A felmérés alapján nagyjából félévvel a parlamenti választások előtt a kisebb pártok közül csak a DK támogatottsága éri el ebben a körben az 5 százalékos, parlamenti frakció alapításhoz szükséges szintet. A novemberi adatok szerint ugyanakkor erre még a Mi Hazánknak és az MKKP-nak is esélye van.

Az IDEA Intézet a reprezentatív, 150 fős mintán végzett kutatás adatait 2025. október 31. és 2025. november 7-e között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.

Az érintett azt követően fordult a rendőrséghez, hogy fenyegető leveleket kapott, miután nyilvánosságra kerültek a személyes adatai.