Ma lesz tíz éve annak, hogy Párizsban Európa történelmének egyik legsúlyosabb modernkori terrortámadását hajtották végre: az Iszlám Állam (IS) terroristái összehangolt vérfürdőt rendeztek a Stade de France stadionnál, több étteremnél, bárnál és a Bataclan koncertteremben, ahol az Eagles of Death együttes koncertje zajlott. Összesen 130-an vesztették életüket és 400-an sérültek meg. Csak a Bataclanban 90 volt a halálos áldozatok száma, itt túlnyomórészt fiatalokat mészároltak le.
A tragikus események tizedik évfordulóján a francia főváros nagyszabású megemlékezéseket szervez. Az események fókuszában egy új emlékkert áll, amelyet a városháza (Place Saint-Gervais) közelében avatnak fel. Az ünnepséget Thierry Reboul, a 2024-es párizsi olimpia „főrendezője” tervezte meg, kiemelve a zene gyógyító erejét. Az emlékesten rockzene dominál majd, megidézve a Bataclan eseményeit. „A fények rekviemje” című, művet a Köztársasági Gárda zenekara és a francia állami rádió kórusa adja elő, az alkotás az ártatlan áldozatok iránti tiszteletet jelképezi. Emmanuel Macron elnök részvétele mellett a ceremónia csúcspontjaként felolvassák a halálos áldozatok nevét, majd a beszédek után ünnepélyesen is átadják az emlékközpontot.
A Bataclan-merénylet gyökeres változásokat hozott a francia válságkezelésben és közbiztonságban.
A francia rendőri- és terrorelhárító szervek létszámát országosan jelentősen, több tízezer fővel bővítették, csak a fővárosban mintegy 3-4000 új rendfenntartót alkalmaztak.
Modernizálták a technikai hátteret: gyorsriasztási rendszereket hívtak életre és mesterséges intelligencia alapú megfigyelést fejlesztettek ki.
Bevezették a drónalapú felderítési rendszert is és azóta nagyobb hangsúly helyeznek a megelőzésre.
Olyan hálózatot építettek ki, amely éberen figyeli, kik radikalizálódhattak: több ezer gyanúsítottat követnek nyomon az illetékes szervek.
Emellett iskolai és közösségi programokat indítottak a szociális integráció, a felderítés és a prevenció támogatására. A francia állam 2015 óta mintegy 735 millió eurót fordított célzottan a terrorizmus elleni megelőzésre és radikalizáció-elleni programokra.
Közvetlenül a 2015-ös merényleteket követően a francia lakosság terrorizmustól való félelme ugrásszerűen megugrott. Tíz év elteltével ez a szint jelentősen csökkent, de továbbra is érezhető.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a franciák több mint 60 százaléka továbbra is tart egy újabb nagyobb terrortámadás lehetőségétől.
A félelem mértéke azonban függ az életkortól és a politikai preferenciától: az idősebbek körében magasabb, férfiaknál alacsonyabb, illetve a politikai jobboldalon nagyobb arányú az aggodalom. A tudatosság, illetve a biztonságérzet nőtt, a lakosság jelentős része napi szinten már nem tart közvetlen veszélytől. Bár 2015 óta legalább 80 iszlamista terrortámadást sikerült időben megelőzni, a fenyegetés teljesen nem szűnt meg. Annál is inkább, mert a gázai háború felgyorsította az iszlám fiatalok radikalizációját.
Tényleges életfogytiglant kapott a 2015-ös párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt elkövetője