Túl gyors volt a NER-közeli kavicskirály, évekkel korábban indulhat a lacházi kavicsbánya második üteme

Az eredetileg tervezettnél sokkal gyorsabban termelik ki a kavicsot a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen, amelynek hasznosítási jogát az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége szerezte meg.

A 2022-ben kiadott környezetvédelmi engedély szerint az I. ütem 2030 végén zárult volna. Csakhogy a bányacég tavalyi kérelmére a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya módosította az engedélyt és a haszonanyag kitermelése megduplázódott:

A bányaművelésre létrehozott Lacházi Kavicsbánya Kft. az idén újabb módosítási engedélyt nyújtott be a Pest megyei kormányhivatalhoz a 104 hektáros II. ütem megindítására, méghozzá a korábban már engedélyezett dupla sebességgel, így továbbra is évi egymillió köbmétert termelnének ki. Az eljárás szeptember végén indult. Túl sokáig nem húzhatják, hiszen a bánya hasznosítását kiemelt beruházássá nyilvánította az Orbán-kormány, gyorsítópályára helyezve az engedélyezési eljárásokat.

A benyújtott engedélyezési dokumentumokban azzal érvelnek, hogy nincs nagy változás, hiszen az eredeti tervek is a 303 hektáros bányaterület teljes kitermeléséről szóltak 10 éves etapokkal 2060-ig. Csak kissé felgyorsultak az események. Mint írják: „az első néhány évben főként piaci viszonyok miatt a kitermelés a fenti értéket némileg meghaladta, és a kialakult tóterület az időarányosnál nagyobb lett”. Ennek az is az oka, hogy a művelésbe vont részen a hasznosítható réteg vastagsága kisebb volt, mint várták. Így kisebb mélységű, de nagyobb felületű tó alakult ki. A II. ütem végére viszont az eredetileg kalkulált 103 hektáros összes tóterület helyett „csak” 68,5 hektáron lesz víz. De az is lehet, hogy nem. Felmerült időközben az is, hogy napelemekkel fedik le a tavat, így a párolgás, a vízveszteség lényegesen kisebb lehet. A bányaművelés egyébként is „hozzájárul hazánk nyersanyagfüggőségének enyhítéséhez” és a „jelenlegi monokultúrás mezőgazdasági területen változatos élőhely jön majd létre” (mármint a tó – a szerk.)

A mostani szakvélemény írója szerint a BME (Műegyetem) korábban erősen túlbecsülte a talajvízszint változását. Akkor a közeli településeken 5-15 centiméteres talajvízsüllyedést prognosztizáltak az első ütemben, míg a bányaművelés végére 20 centiméternél is többet. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság első körben nem is járult hozzá a bányászati tevékenységhez, mondván, a talajvízszint csökkenése gondokat okozhat a terület mentén fekvő lakóingatlanok vízellátásában, mivel ott nincs vezetékes víz. Válaszul a bányacég új számításokkal rukkolt elő – a talajvízszint süllyedését a korábbi 15 centiméter helyett 5-10 centiméterre módosították –, amelynek hatására a katasztrófavédelem kiadta a hozzájárulást.

A számításokat a mostani kérelem szerint elég a III. ütem előtt megismételni. Addig is elegendő figyelni a kihelyezett mércéket. A tóban létesített lapvízmércét 2023. év eleje óta hetenként leolvassák, és eddig nincs nagy vízszint ingadozás. A talajvízszint mérésére öt kút létesült. Ezekből a talajvízszint és a vízminőség ellenőrzését szolgáló négy monitoring kút ugyan 2024 nyarán elkészült, de engedély híján még nem üzemelték be, így rendszeres mérések sincsenek. A szakértő szerint a 2022-ban létesült bányató kimutatható hatása a környező kutak szintjére nem nyomon követhető. Összegzésül arra jut, hogy a gyorsított kitermelés, illetve a II. ütem korábbi kezdése tulajdonképpen még jól is jön, mivel a „felhagyás utáni rehabilitáció hamarabb megkezdődhet, így a bányászat okozta tájseb felszámolása is hamarabb várható”.

Az engedélykérelemhez készült „közérthető összefoglalóban” viszont külön hangsúlyozzák, hogy „az I. ütem befejezése után a bányaudvar (osztályozók, depóniák, értékesítés, mérlegelés, gépudvar, iroda stb.) marad az I. ütem helyszínén a II. ütem kitermelése idején is”. Így ott aligha kezdődhet meg a rekultiváció.

A bányanyitás ellen tiltakozó civilek a későbbi hasznosításként megjelölt horgásztó-nyitást is erősen kérdésesnek tartották, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza körül már működik négy, de azokon felül is van még 20 másik tó. A „költősziget” és „vizes élőhely” kialakítása sem több üres frázisnál, hiszen az erre kijelölt helytől 200 méterre működik majd a zajos osztályozó 30-50 éven át. Az ellenérvek között az is szerepelt, hogy Délegyháza földjeinek 70 százaléka már így is bányatelek, lassan sziget lesz belőlük a bányák után visszamaradó tavak miatt.