A törvény idén július 1-i hatályba lépése óta már több mint száz település hozott a Roma Parlament és más jogvédő szervezetek szerint is kizáró, diszkriminatív szabályozást. Olyan helyi rendeletek születnek, ahol a helyhatóság elővásárlási jogot gyakorol a helyi ingatlanokra. További feltételek lehetnek még a középfokú iskolai végzettség, a büntetlen előélet, a magyar nyelvvizsga, a magas összegű letelepedési adó.
Tudósok és roma polgárjogi szakértők szerint egyfajta „cigány törvény” született.
Kóczé Angéla szociológus például arról írt, hogy ez egy kirekesztést normalizáló és legalizáló törvény, míg Kertesi Gábor társadalomkutató szerint „az önazonossági törvény 1945 óta az első nyíltan fasiszta jogszabály” – összegezte az Európai Bizottsághoz írta beadványban a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom.
A kormány indoklása szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célja a helyi közösségek identitásának védelme, elvileg lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre, ezzel egyfajta „önvédelmet" biztosítva a többségi identitásnak-hovatartozásnak. Új lakcím létesítése esetén a helyhatóságok külön kritériumokat állíthatnak fel, például meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot. A törvény alapján az önkormányzatok rendeleteikben korlátozhatják a lakosságszám növekedését, meghatározhatják a betelepülés, lakcímlétesítés feltételeit.
Mezőkeresztes már nem „önazonos”, az önkormányzat visszavonta saját jogszabályátPanaszukban a roma jogvédők kifejtették: a törvény jogi háttere és megfogalmazása lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy hátrányosan megkülönböztessék főként az alacsonyabb jövedelmű, illetve hazai roma lakosságot, de egyes településeken, például Sátoraljaújhelyen a külföldiek letelepedését is korlátoznák, amennyiben ott például a magyar nyelv ismeretéhez kötötték az ingatlanvásárlást. Szerintük a rendelet miatt sérül a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, ami nemcsak az alaptörvénybe, de nemzetközi és uniós emberi jogi normákba is ütközik. A diszkriminatív önkormányzati rendeletek az érintettek jogainak csorbításával járnak, és ütköznek az egyenlő bánásmód követelményével. A rendelkezés kirekesztő jogalkotásra, jogalkalmazásra hatalmazza fel a helyhatóságokat, amely tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, szakadékokat, mindenekelőtt a hazai roma közösségek kirekesztettségét - fogalmaztak. Hozzátették: mindez felgyorsítja a jelentős roma lakossággal bíró települések gettósodását, mert az alapvető emberi jogaival élni kívánó roma polgárokat megfosztja a városba költözés, a polgárosodás jogától és lehetőségétől. A szabad költözéshez, a társadalmi érvényesüléshez, a szociális integrációhoz fűződő jogokat a többség által adományozható kegynek tekinti, és nem velünk született alapjognak.
- Az utóbbi hónapokban számos honfitársunk fordult hozzánk panasszal a kirekesztő rendeletek miatt, ezért láttuk helyesnek, ha az ügyben az Európai Bizottsághoz fordulunk jogorvoslatért – mondta lapunknak Horváth Aladár, a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom elnöke. Szavai szerint volt olyan asszony köztük, aki egy faluból vissza akart volna költözni szülővárosába, Sátoraljaújhelyre, de inkább úgy döntött a család, hogy nem mennek, mert hiába van pénzük lakásra, ebben a közhangulatban nem fognak tudni nyugodtan ott élni. - Azt látjuk, hogy olyan falvak és városok hozzák meg ezeket a rendeleteket, amelyekben már jelentősebb roma populáció él, és így akarják megállítani a cigány népesség növekedését – fogalmazott a jogvédő.
Pilis bezárt, sem munkakerülő, sem olyan nem költözhet a városba, aki nem tud magyarulMegkérdeztük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, vajon szerintük a törvény elérte-e az eredetileg kitűzött célt, vagyis hogy a túlzott betelepülések ellen védekezhessenek egyes népszerű települések, miközben egyre inkább azt látni, hogy hátrányos helyzetben lévő borsodi, nógrádi és hevesi falvak éltek vele, és kimondatlanul ugyan, de a romák távoltartására használják. Érdeklődtünk arról is, kívánnak-e módosítani a törvényen, de a tárca nem lapzártánkig válaszolt a kérdéseinkre.
Egyre vadabb elképzelések
A júliusi bevezetésekor még csak alig néhány település élt a Navracsics Tibor minisztériuma által kidolgozott, a települések önazonosságát védő törvény lehetőségeivel, azaz, hogy korlátozzák valamilyen módon az ingatlan vásárlást és a lakcím bejelentést, ez a szám nőtt mára száz fölé. A lista napról napra növekszik, legutóbb már vidékiek közé becsatlakozott a főváros 16. kerülete is, amely a rendeletében kiemelte: a helyiek egy nyugodt kertvárosi környezetben élnek, „jogkövető magatartás gyakorolnak” és ennek megőrzését szolgálja rendeltük. Van, ahol több százezer, vagy épp többmillió forintos betelepülési díjat kérnek a vevőktől, sok helyen büntetlen előélethez, folyamatos munkaviszonyhoz, személyes meghallgatásához kötötték engedélyüket az adásvételhez.
Akadt néhány település, amely a többieknél is jobban szigorította ezeket az előírásokat: a KDNP-s polgármester vezette Nógrád megyei Vizslás eredeti rendelete szerint a vevőnek erkölcsi bizonyítványt, középfokú végzettséget és nullás adóigazolást kellene bemutatnia, és betelepülési hozzájárulásként az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát kell lerónia. A falu önkormányzata később enyhített e kitételeken. Érdekesség, hogy már akad olyan önkormányzat, amelyik a rendeletét összekapcsolta az önkormányzati választásokkal. Köztudomású, hogy jó néhány hazai településen ilyen időszakban megugrik az ott lakók száma, s ahol eleve alacsony a népességszám, néhány ideiglenesen beköltöző akár a választások eredményét is befolyásolni tudja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Teresztenye november 1-jével életbe léptetett rendeletében kimondta: az általános önkormányzati választás évében az év első napjától a választás napjáig nem lehet náluk lakóhelyet létesíteni, kivéve azoknak, akiknek a törvény eleve mentességet nyújt, illetve annak, aki legalább fele részben tulajdonosa az ingatlannak, ahol lakcímet vagy tartózkodási helyet létesítene.
Törökbálint a kormányzat lépése ellen védi a lakosait
A Pest megyei Törökbálint nem másokat akar távol tartani a településtől, hanem egy, a városra erőltetett nagyberuházástól kívánja megvédeni a lakóit a tervezett önazonossági rendelettel – tájékoztatták lapunkat a városházán.
- A kormányzat kiemelt rozsdaövezeti beruházásnak minősítette a törökbálinti volt téglagyári területet, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatnak szinte semmilyen beleszólása nincs abba, hogy ott mi és hogyan épüljön – fogalmaztak. Szőke Péter, a Törökbálint Holnap szerveződés színeiben megválasztott polgármester szerint ezzel lényegében kicsavarták a város kezéből a saját önazonosságát. Az önkormányzat ezért az önazonosságról szóló tervezett rendeletét egy szükséges eszköznek tekinti, amellyel védeni tudja a közösség érdekeit egy olyan helyzetben, ahol más eszköze már alig maradt. A polgármester kiemelte: a képviselő-testület minden tagja, politikai oldaltól függetlenül, egységesen kiáll a városra erőltetett, az infrastruktúrát túlterhelő beruházással szemben.
Javaslatuk célja nem az, hogy általánosságban megakadályozzák a városba költözést, a tervezet ugyanis kizárólag két, jelenleg még beépítetlen területre fókuszál: a volt téglagyár és a Napliget területére, ahol lakcímlétesítési tilalmat vezetnének be, illetve előbbi esetében öt-, utóbbinál egymillió forintos betelepülési hozzájárulást kérnének. Törökbálint infrastruktúrája – különösen az ivóvíz- és szennyvízhálózat – elérte kapacitásának határait. A város új cégeket már nem tud fogadni, s nyaranta évek óta részleges locsolási tilalmat kell bevezetni. A település pénzügyi helyzete bár stabil, a központi elvonások és a drasztikusan megnövekedett működési költségek miatt a fejlesztésekre fordítható források jelentősen csökkentek. Egy újabb, több ezer fős lakossági betelepülést és az azzal járó infrastrukturális terheket a város jelentős ráfordítás nélkül már nem bír el – fogalmaztak. Közölték: a rendelettervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátják, fórumokat tartanak és kérdőíveket küldenek ki, hogy a teljes törökbálinti lakosság véleményt nyilváníthasson és a lakók érdemben beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe.
