Van, amikor az öröm helyét a bánat és a szégyen tölti be. Ezt élik most át a szociális területen dolgozók. Hosszú hónapokig abban reménykedtek, hogy végre egy kicsit nagyobb megbecsülést kapnak, ami a fizetésükben is megmutatkozik. Nem ok nélkül bizakodtak, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök tavaly decemberben a parlamentben azt mondta, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek”. Aztán minden egyeztetés nélkül Gulyás Gergely egyszer csak bejelentette, lesz béremelés, tizenöt százalékos lesz, a nevelőszülőkre fordított állami forrásokat pedig megduplázzák. A gyermekvédelemben nevelkedők számára a jogosítványszerzés teljes költségét átvállalja majd az állam, megemelik a gyermekvédelmi gyámok számát úgy, hogy egy gyámra legfeljebb harminc gyerek juthasson. Akik pedig a gyermekvédelmi rendszerben töltik be a tizennyolcadik életévüket, két éven át állami munkahelyeken dolgozhatnak majd, de nem közmunkában.
Nézzük meg egyenként ezt az átgondolatlan, dilettáns döntéshalmazt.
Kezdjük a bérrel. A szociális ágazatban dolgozók átlagosan nettó 297 ezer forint körül keresnek. Többségben nem a pályakezdők, hanem 15, vagy akár 20-30 éve pelenkázzák az időseket, fogyatékkal élőket, gondoskodnak a legnehezebb sorsú gyerekekről. Az utolsó, teljes szociális táblát érintő bérrendezés 2022-ben volt. Akkor egységesen 20 százalékos volt a növekedés, ami bizony magába foglalta a tárgyévi kötelező minimálbér és bérminimum emelést is. Jó ok van azt gondolni, hogy ez most sem lesz másképp. Ha ez így lesz, az ágazatot érintő katasztrófahelyzet tovább erősödik, az eddig kitartó szakemberek is elmenekülnek.
A kormány állítja, majd nő a gyermekvédelmi gyámok száma úgy, hogy egy gyámra legfeljebb harminc gyerek jusson.
Ezzel el is értünk a cinizmus csúcsára. Az 1997-es, ma is hatályos, gyermekek védelméről is szóló törvény szerint „egy gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el”. Ebben a végletekig dilettáns kormányban egyetlen olyan ember sem akadt, aki azt mondja, „gyerekek, ne mondjunk már ekkora hülyeséget, hiszen ezzel elismerjük, hogy mi nem tartjuk be a törvényt, és teszünk a nyári jogerős bírósági ítéletre is. Nyáron ugyanis másodfokon pert nyertek a gyámok, akiknek elegük lett, hogy 70-80 százalékukhoz akár 40 gyereket is rendelnek.
A nevelőszülőkre fordított állami források megduplázása is kérdéseket vet fel. Ettől ugyanis nem feltétlenül az ő javadalmazásuk lesz magasabb, hanem a 98 százalékban állami fenntartók kaphatnak több pénzt. És persze dicséretes, ha jogosítványhoz jutnak majd az állami gondoskodásban élők, de vajon előbb nem a biztonságos környezetet, oktatást, a szakmához jutást kellene biztosítani számukra, mindezzel csökkenteni a szökések számát? Az egész bejelentés csak kampányfogás. Nem a gyerekekről, fogyatékkal élőkről és az idősekről van szó, megint csak a saját politikai haszonszerzésükről.