A Bolygó elsősorban fiatalokat akar megszólítani. Azt a generációt, amelynek tagjaiból pár év múlva döntéshozók vagy cégvezetők lesznek, vagyis olyan pozíciókba kerülnek, ahonnan befolyásolni tudnak sokakat. Ahhoz ugyanis, hogy napjaink társadalmi, gazdasági és környezeti válságát megoldjuk, szerinte az új nemzedék gondolkodását meg kell változtatni, hogy tudatosan szemlélje az előtte álló feladatokat, és tegyen is értük.
Turbinától a körútig
A Bolygó a Planet One nevű nemzetközi projekt részeként született, melyet a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet indított el a Fryshuset nevű svéd és az APY nevű örmény ifjúsági csapatokkal. A gondolat lényege az volt, hogy hat közösségi teret hozzanak létre hat országban – Svédországban, Magyarországon, Örményországban, Kenyában, Kamerunban és a Dél-afrikai Köztársaságban –, és e helyek kifejezetten fiatalokkal és környezetvédelemmel foglalkozzanak. – Ezeknek a tereknek a mai napig az a célja, hogy minél több fiatalt bevonjanak a zöld aktivizmusba, és olyan tudást, készségeket és eszközöket adjanak nekik, amelyek segítik őket, hogy merjék a saját ügyeiket képviselni, és változást elérni a környezetvédelem terén. Illetve mi is, akik a Bolygónál dolgozunk, szintén fiatalok vagyunk, hiszen így jobban be tudunk vonni más fiatalokat ebbe a közösségbe, és megismertetni velük a zöld gondolkodást – mondja Körner Olga, aki kollégájával, Szeszák Pankával részmunkaidőben kezdett el a Bolygónak programokat szervezni. Eleinte a nyolcadik kerületi Turbina nevű szórakozóhelyen béreltek egy kis helyet, ami jó döntésnek bizonyult, mivel azt sok fiatal látogatja, így többen is betévedtek a Bolygó eseményeire.
– Amíg itt szerveztük a programokat, addig folyamatosan kerestünk egy új és tágasabb helyet, ahová átköltözhetünk, és ami tényleg közösségi térként tud funkcionálni. Akkoriban, 2021-ben indult el a Margit-negyed nevű program, melynek keretében a II. kerületi önkormányzat kedvezményesen ad ki ingatlanokat kifejezetten civil szervezeteknek, kulturális tereknek, üzleteknek és kávézóknak azzal a céllal, hogy élettel töltsék meg a városrészt. Mi ennek nagyon örültünk, mert nyilván egy ilyen tágas helyet piaci áron esélytelen lett volna kibérelnünk egy ilyen frekventált helyen – mondja Olga.
Az új helyszínt a Margit körúton 2023 februárjában nyitották meg, mielőtt fél éven át újították fel azt, melyben korábban egy cipőbolt működött. – Gletteltünk, vakoltunk, leszedtük az álmennyezetet és kivettünk falakat, hogy minél nagyobb tere legyen a közösségnek. A Turbinában megismert fiatalokat pedig bevontuk a felújításba, és fél éven keresztül nagyjából száztíz önkéntes segített nekünk. Se fűtés, se világítás nem volt, így reflektorlámpákat használtunk a sötétben, az éhes csapattal pedig pizzát rendeltünk – meséli Olga, hozzátéve, a közös munkával azt akarták elérni, hogy a fiatalok is érezzék: ez a hely az övék is, a maguk képére formálhatják azt.
Közösségben az erő
A vezető úgy véli, hogy a politika és ökológia szorosan összefügg. – Mivel a politika a közügyekkel foglalkozik, ezért a témakörei közé a „zöldkérdés” is beletartozik. Ahhoz, hogy megoldjuk a klíma- és ökológiai válságot, szükségünk van a politikára, hogy például újragondoljuk azt, miért van ennyi szemét, miért gyártunk annyi egyszer használatos terméket, és úgy általában miért készítünk annyi mindent, ami rengeteg erőforrásba kerül – mondja Olga. Szerinte a megoldáshoz újra kellene gondolni a társadalmi és gazdasági rendszereinket, hiszen a környezetvédelem ezektől nem választható el, épp ezért holisztikusan kell a témával foglalkozni. – Fontos az is, hogy az ember környezettudatosan éljen a háztartásában, és másoknak példát tudjon mutatni, de a változáshoz ez nem elég, ahhoz részt kell venni a társadalmi ügyekben, és mozgalmakat kell alakítani, illetve zöldszervezeteket és fenntartható vállalatokat kell létrehozni.
Kérdés persze, hogy napjaink fogyasztásorientált társadalmában hogyan lehet lassítani a túlzott vásárlást.
Olga szerint a Bolygó pont erre ad választ, például az úgynevezett nemnövekedés témájú beszélgetéseivel próbálják ezt a tehetetlenségérzést enyhíteni, és bizonyítani, hogy az egyes ember és többen csoportot alakítva is képesek a változást elindítani. – Sok ember érezheti azt, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek túl nagyok hozzájuk képest, és az egyén nem képes arra, hogy hatással legyen azokra, miközben ezeket a rendszereket mi, emberek működtetjük, és tudjuk azokat megváltoztatni is. Mi a Bolygónál ezt a szemléletet szeretnénk átadni, hogy az emberek megértsék, a rendszerek nem tőlük függetlenül működnek, és van arra lehetőség, hogy alakítsanak azokon – mondja Olga, kiemelve, hogy a legjobb mindezt közösségekben tenni, hiszen azokban van az igazi erő.
Konkrét példákat is mond. A közterületeken létesített közösségi komposztálókat például, melyeket bárki használhat, hogy a szerves hulladékot földdé változtassa. – Én a Szent István parkban létesítettem egy komposztálót, melyet mindennap valaki a helyiek közül rendbe rakott, szórt rá falevelet és faágakat, illetve a lakosok szerveztek közösségi komposztforgatást, és amikor elkészültünk, megbeszéltük a Főkerttel, hogy a komposztot a parkban felhasználhassuk, vagy a helyiek az otthoni balkonkertjükbe elvihessék azt. Mindez azért fontos, mert lehet, hogy amíg egy komposztáló volt Budapesten, addig az emberek nem érezték, hogy ennek akkora hatása lesz, de a városban jelenleg már legalább 35 található, amivel évente rengeteg növényi eredetű szerves hulladék válik földdé, és így azt nem dobják ki feleslegesen. Mindez képes kialakítani egy alternatív rendszert, így az emberek tudják már, hova dobják ki a zöldség- és gyümölcs hulladékot vagy a kávézaccot.
