Október 31-e a reformáció emléknapja, a protestánsok ünnepe. Luther Márton a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki tételeit a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformáció valójában megtérési mozgalom volt – idézzük Fabiny Tamás evangélikus püspök egyik korábbi elmélkedését.
Ennek nyomán – folytatta – „akkor vagyunk a reformáció népe, ha magunk is ezért imádkozunk, és erre vagyunk készen”. A reformáció emlékünnepén a püspök erről a fordulatról tűnődött, ami „nem forgást jelent, mint egy szélkakas esetében, nem is forgolódást – bizonyos körökben. Még csak nem is fordítást, mintha a magunk erejéből volnánk képesek az ország szekerét vagy az egyház hajóját más irányba fordítani. Ez a fordulat megtérést jelent.”
Vannak országok, ahol a reformáció emléknapja piros betűs ünnep, nálunk nem az. Eltérően november 1-től, mindenszentek napjától, amit az első Orbán-kormány idején, 2000-től munkaszüneti nappá nyilvánított a parlament.
Annak idején erről élénk viták folytak. Bár november elején vallási hovatartozástól függetlenül népszokássá vált, hogy tömegek látogatnak el a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, a mindenszentek mégiscsak kifejezetten katolikus ünnep. Protestáns részről is érkezett olyan javaslat, hogy a katolikusokhoz kötődő rögzített munkaszüneti nap helyett az emberek kapjanak inkább egy plusz fizetett szabadnapot, amit tetszésük vagy hitük szerint bármikor felhasználhatnak. A kormánytöbbség elvetette az ötletet.
A katolikus püspöki kar sajtószolgálatának megfogalmazásában november 1-jén közös napon ünneplik az egyház összes szentjét, vagyis „valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium (az egyházi naptár) külön, név szerint nem emlékezhet meg”. Mindenszentek a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, a katolikus hívek számára ezért előírás a szentmisén való részvétel.
Nem lesz halloweeni tökfaragás Zebegényben, mert a polgármester szerint a „haláltökök” nem tesznek jót a gyerekek lelki fejlődésénekNovember 2-a a halottak napja, ami nem számít munkaszüneti napnak. A katolikus egyház ekkor ünnepélyesen minden elhunytról, de különösen is a „tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről” emlékezik meg.
A Fidesz-kormányok idején két új munkaszüneti napot vezettek be, a már említett mindenszentek napját, és 2017-től a húsvéti ünnepekhez tartozó nagypénteket. Azokban a parlamenti ciklusokban, amikor az MSZP-SZDSZ volt kormányon, nem gyarapodott a munkaszüneti napok száma, a rendszerváltás utáni években, az Antall-kormány időszakában viszont hárommal is: ekkor lett piros betűs ünnep március 15-e, pünkösdhétfő és október 23-a.
A Jobbik most azért folytat aláírásgyűjtést, hogy december 24-e is legyen hivatalos munkaszüneti nap. Az erről szóló ügydöntő népszavazás elrendeléséhez 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni. Ehhez 120 nap áll rendelkezésre, aminek már több mint a fele letelt. A kezdeményezés honlapjáról levették azt a számlálót, amely a Jobbikhoz beérkezett ívek alapján naprakészen mutatta, hol tart az aláírásgyűjtés. Amikor még elérhető volt a számláló, akkor azt jelezte, hogy eddig nagyjából 10 ezer aláírás jött össze.
Ha ezen múlik, Magyarországon csak álom marad a szabad karácsony, 200 ezer helyett még hétezer aláírásnál sem tart a népszavazási kampányTiltott Halloween
Magyarországon is egyre inkább terjed a kelta eredetű Halloween ünnepe, amit október 31-én, mindenszentek előestéjén tartanak. A vidám esemény elmaradhatatlan kelléke a kifaragott töklámpás. A Telex vette észre, hogy Ferenczy Ernő Ervin, Zebegény polgármester megtiltotta, hogy közterületen Halloweent ünnepeljenek a településen. Indoklása szerint Zebegény keresztény, hagyománytisztelő közösség, ahol az ünnepeknek helyük és idejük van. „Lehet, hogy Budapesten vagy ahhoz közeli, lakosaiban felhígult településeken engedik az idegen szokások terjedését, Zebegényben nem fogjuk” – közölte.
Széllné Kovács Ibolya gyásszal foglalkozó szakértő korábban a Halloweenről azt mondta lapunknak, hogy minden népnek megvan a maga kultúrája, a halotti kultusza – nekünk is. Ugyanakkor a gyászban, az emlékezésben az összes kultúrkör tartalmaz közös elemeket. Ilyen a fény, a gyertya szerepe és a családi együttlét fontossága a megemlékezésnél. Csak a külső megjelenési formákban vannak különbségek.
