karácsony;népszavazás;riport;aláírásgyűjtés;Jobbik ;

Ha ezen múlik, Magyarországon csak álom marad a szabad karácsony, 200 ezer helyett még hétezer aláírásnál sem tart a népszavazási kampány

A Jobbik aláírásgyűjtő aktivistái meglepődve tapasztalták, hogy sokan nem tudják, mit jelent az, hogy szenteste. Az emberek egy része azzal sincs tisztában, hogy december 24-e idehaza nem hivatalos munkaszüneti nap.

6778 – cikkünk írásakor ez a szám árválkodott a Jobbik népszavazási kampányának oldalán. Egyelőre csupán ennyi érvényes aláírás jött össze a „szabad karácsonyért”, márpedig 200 ezer kellene ahhoz, hogy a parlament országos ügydöntő népszavazást írjon ki arról, munkaszüneti nappá nyilvánítsák-e Magyarországon december 24-ét.

„Ez egy olyan ügy, amit pártállástól függetlenül alapvetően mindenki támogat” – közölte lapunkkal a Nyugati pályaudvar aluljáróban felállított jobbikos standnál Baucsek Rajmund, a párt aktivistája és parlamenti képviselőjelöltje. Állításával elvileg egyet lehet érteni, ennek ellenére nem kígyóztak a sorok az aláírásgyűjtő pultnál. Sőt. Nagyjából negyedórán keresztül beszélgettünk, ez idő alatt egyetlen érdeklődő sem akadt.

Általában a reggeli és a délutáni időszak megy jobban – magyarázta Baucsek Rajmund. Most azonban délelőtt 11 óra van.

Délután a Keletinél próbálkoztunk, és valóban, ott már találkoztunk aláírókkal. Egy fiatal férfi elmondta, hogy személyesen érintett: gyorsétteremben dolgozik, a munkahelyére december 24-én is be kell mennie. Szülei ráadásul vidéken laknak, macerás megoldani, hogy aznap este találkozzanak. Így aztán teljes mértékig egyetért a Jobbik kezdeményezésével. 

Párja hozzátette, hogy egyikük se szimpatizál a Fidesszel, de ebben az esetben ennek nincs jelentősége. Örvendetesnek tartaná, ha a kormánypárt és az ellenzék legalább a politikailag semleges kérdésekben képes lenne együttműködni egymással.

Adorján Béla, a Jobbik elnöke nyár végén jelentette be, hogy kezdődik az aláírásgyűjtés, ami 120 napig tart, és stílszerűen közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt ér véget. A Jobbik – olvasható a párt kampányoldalán – több mint tíz éve szeretné elérni, hogy december 24-e hivatalos munkaszüneti nap legyen Magyarországon. Idén sikerült olyan népszavazási kérdést benyújtani, amit hitelesített a Nemzeti Választási Bizottság, és azt a Kúria is megerősítette.

„December 24-én otthon lenne a helye mindenkinek, anélkül, hogy le kellene dolgozni azt a napot. A szenteste a családé” – hirdeti a Jobbik. A cél az, hogy mindenki nyugodtan készülhessen az ünnepre.

Az aláírásokat gyűjtő aktivisták azonban meghökkentő akadályokkal szembesültek. Kiderült számukra, hogy a kampány egyik jelmondata – „A szenteste megérdemli, hogy valódi ünnepnap legyen” – nem éri el a remélt hatást. Több jobbikos a pultoknál szerzett tapasztalatai alapján egybehangzóan arról számolt be, hogy bármilyen meglepő, „rengetegen” nem tudják, mit takar a szenteste kifejezés. Azzal sincsenek tisztában, hogy jelenleg december 24-e – bár sok munkahelyen rövidített munkarendet alkalmaznak – nem számít munkaszüneti napnak.

Más okai is vannak annak, hogy döcögősen halad a gyűjtés. A Jobbik népszerűsége ma alig mérhető, és ez a párt szervezettségében is óhatatlanul megmutatkozik.

Feltehetően ezzel magyarázható, hogy a pillanatnyi (csütörtök délutáni) állás szerint mindössze nyolc – öt budapesti és három vidéki – helyszínen lehet aláírni a kezdeményezést.

Az aktivistáktól azt az információt kaptuk, hogy a közeljövőben nagyobb mennyiségű olyan ívet is feldolgoznak a központi stábban, amit nem nyilvános standoknál, hanem baráti, ismeretségi körben írattak. Valószínűsítik, hogy ennek köszönhetően megugrik az aláírások száma. Ha így lesz, akkor is borítékolható: az eddigi tempó kevés lesz a népszavazás eléréséhez.

A Jobbikban nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy a gyűjtésbe sokan mások – magánszemélyeken kívül civil szerveződések, szakszervezetek, egyházi közösségek – is bekapcsolódnak. Adorján Béla pártelnök társaságában Kiss László, Óbuda-Békásmegyer DK-s polgármestere a minap bejelentette, hogy egy helyi civil szervezet felkérésére csatlakozik a népszavazási kezdeményezéshez. Kérdés, hogy az első fecskét még hány követi majd.

Kevés a munkaszüneti napunk

Gulyás Gergely többször kijelentette, hogy a munkaszüneti napok számának növelése csökkentené a gazdaság teljesítményét – idézte a Jobbik a Miniszterelnökséget vezető minisztert. A párt viszont azzal érvel, hogy a megállapítás nem állja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját, és gazdasági szempontból is erősen vitatható.

A legtöbb kutatás szerint – így a Jobbik – egy plusz munkaszüneti nap rövid távon valóban csökkentheti a GDP-t, de ez a csökkenés legfeljebb az adott nap értékének mintegy 20 százalékára tehető. Magyarország esetében ez nagyjából 40 milliárd forintos tételt jelentene, ami fejenként körülbelül négyezer forintos kiesést mutatna. Az említett összeg önmagában nem tekinthető jelentősnek egy több tízezer milliárdos nemzetgazdaság esetében. Az energiaszektor, a közművelődés, az egészségügyi és közlekedési szolgáltatások nem állnak le, a kiesés így jóval kisebb a papíron számított értéknél.

Európai összevetésben Magyarország kifejezetten kevés hivatalos ünnepnappal rendelkezik – hozott be egy másik szempontot a Jobbik. Jelenleg 11 munkaszüneti napunk van, miközben az Európai Unió átlaga 12. A környező országok közül Ausztria 13, Horvátország 14, Románia és Szlovákia 15 napot ad állampolgárainak.

Bízom abban, hogy végül a strasbourgi emberi jogi bíróság befogadja az ügyünket - nyilatkozta lapunknak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium volt tanára, miután a Kúria úgy határozott, jogszerű volt az polgári engedetlenséget folytató pedagógusok kirúgása. Interjú.