Hadházy Ákos kezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését – tudta meg a független országgyűlési képviselőtől a VálaszOnline.
A lap kiemeli, az uradalom három nevesítetten védett épülete közül az egyikbe állítólag villám csapott, s annak a tetőszerkezete leégett, de a falai állva maradtak. A másik, előbbivel nagyjából azonos megjelenésű, L-alakú juhakol (később uradalmi istálló) viszont tetővel együtt épen állt az építkezés kezdetén is légifotók tanúsága szerint. Mégis mindkettőt lebontották, maradék nélkül, sőt, az új alápincézés érdekében még az alapjaikat is kitermelték, majd a helyükön teljesen új épületeket emeltek, megközelítőleg azonos alaprajzon.
Az új épületek közül az egyik a rendezvényház és szállás, a másik a műhely funkciót kapta. A VálaszOnline azt írja,
az eredeti klasszicista juhaklok nemcsak anyagukban pusztultak el teljes mértékben, hanem a helyükön emelt új épületek más tekintetben sem tekinthetők azok másolatainak.
Egyedül az egykori telepítést, a majorság alaprajzi elrendezését őrizték meg, de homlokzatképzésük, tetőformájuk és belső beosztásuk is teljesen más, mint az eredeti épületeké volt.
Hadházy Ákos szeptember elején feljelentést tett a rendőrségen műemlékrombolás miatt, de a bicskei rendőrkapitányság ezt három napon belül elutasította arra hivatkozva, hogy Orbán Győző minden engedéllyel rendelkezett az építkezéshez. A bicskei ügyészség ugyanígy döntött, a műemléki hatóság által kiadott szakhatósági engedélyek megalapozottságát azonban egyik esetben sem vizsgálták.
Az ügyészség elutasította Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyébenA műemléki védelmet annak idején a József nádor által 1827-ben alapított majorság legértékesebb elemei, a két L-alakú juhakol, valamint a magtár kapták meg. Hadházy mostani beadványa rögzíti, a hatvanpusztai műemlékegyüttes eszmei értékét az jelentette, hogy a majorság a magyar mezőgazdaság reformkori megújulásának kivételes példája, a terméketlen pusztát mintagazdasággá változtatni képes nádori erőfeszítések pótolhatatlan emléke volt. A VálaszOnline hangsúlyozza,
a mostani épületegyüttesből ezt az eszmei értéket már kizárólag a magtár képviseli, amihez egyelőre nem nyúltak, ezért a képviselő beadványa ennek műemléki védettségét fenntartaná.
A műemlékek jogi védelmével az Építési és Közlekedési Minisztérium Műemlékvédelemért és Kulturális Örökség Védelméért Felelős Helyettes Államtitkársága foglalkozik. A teljes mértékben elpusztult műemlékek védettségének törlése egyébként bevett gyakorlat, rendszeresen megjelennek erről szóló jogszabályok a Magyar Közlönyben.
A lap szerint ugyanakkor a Lázár János tárcájánál megmaradt szakemberek nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen szakmai szempontból nyilvánvaló, hogy a két elpusztult épület műemléki védettségét törölni kellene. Politikai okokból azonban ezt nyilván nem tehetik meg, hiszen azzal beismernék: hamis az a narratíva, amelyet az Orbán család és a kormány tagjai képviselnek, Hatvanpusztán nem felújítás történt, hanem a joggal való visszaélés, amiben az építkezést engedélyező hatóságok mindvégig segédkeztek.
Tordai Bence első fokon pert nyert a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyébenHadházy Ákos: Ha a tervező etikusan jár el, megmondhatta volna Orbán Viktornak, hogy kormányfő úr, a műemlékek lerombolása bűncselekmény, amiért egytől öt év járA Lázár János által kirúgott korábbi kormányfőtanácsos, Bátonyi Péter a Népszava Törésvonal című műsorában ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy műemlékvédelmi szempontból értelmezhetetlen Hatvanpuszta, mivel csak a magtárat kímélték meg, minden mást elbontottak:
Bátonyi Péter: Szinte semmi műemlék nem maradt Hatvanpusztán, az Országház épületét sem fogják kímélni