Az alvás az emberi élet egyik legfontosabb biológiai szükséglete, amely nélkül sem testi, sem lelki egyensúlyunk nem maradhat fenn. "Bár úgy tűnhet, hogy alvás közben semmi sem történik, valójában ilyenkor zajlanak a szervezet legösszetettebb és legfontosabb folyamatai - mondta a Népszavának Farkas Gabriella pszichológus. - Az idegrendszerünk feldolgozza a nap eseményeit, az immunrendszerünk erősödik, a sejtek megújulnak, az izmok regenerálódnak, és az agy rendszerezi a tanult információkat.” A szakember szerint az éjszaka csendje tehát nem tétlenség, hanem a háttérben zajló újjáépítés ideje.
A jó alvás nem pusztán az eltöltött óráktól függ, hanem annak mélységétől és ritmusától is. „A pihentető éjszaka akkor valósul meg, ha az alvás szakaszai, a mély, a könnyű és a gyors szemmozgásos (REM) fázisok harmóniában követik egymást. A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy mindegyik szintet elérje, és így megkapja azt a regeneráló hatást, ami nélkül a nappali teljesítmény, a figyelem és a hangulat fokozatosan romlik.” A pszichológus elmondta, a rendszeresség is fontos.
Aki mindennap hasonló időpontban hajtja álomra a fejét és ugyanakkor ébred, annak biológiai órája stabilabb, a pihenése pedig mélyebb és hatékonyabb lesz.
Az alvásigény az élet folyamán jelentősen módosul. „A csecsemőknek napi 14-17 órányi pihenésre van szükségük, hiszen testük és agyuk ekkor fejlődik a leggyorsabban. Gyermekkorban ez az idő fokozatosan csökken, de a serdülőknek még mindig legalább 8-10 órát érdemes alvással tölteniük, mert a növekedés, a hormonális változások és a tanulás egyaránt hatalmas energiát igényelnek - hangsúlyozta a szakember. - A felnőttek számára az optimális mennyiség 7-9 óra, ami alatt a szervezet feltöltődik, a szív és az idegrendszer tehermentesül, a figyelem pedig megújul. Az idősebb korosztály általában kevesebbel is beéri, 6-8 óra alvás számukra elegendő, de gyakrabban ébrednek fel éjszaka.”
Farkas Gabriella felhívta rá a figyelmet, hogy a minőségi pihenéshez tudatos életmód is szükséges. „A lefekvés előtti rutin nagyban befolyásolja, hogy mennyire tudunk ellazulni. A stressz, az állandó rohanás és az információs túlterheltség nehezíti az elalvást, ezért a nap végén érdemes tudatosan lelassítani. Egy rövid séta, halk zene vagy olvasás segíthet elengedni a nap feszültségeit.” A hálószoba szerepe sem elhanyagolható. Sötét, csendes és hűvös térben sokkal könnyebben pihen meg a szervezet. „Az elektronikus eszközök kék fénye viszont gátolja a melatonin termelődését, ami az alvásért felelős hormon, ezért lefekvés előtt legalább egy órával érdemes félretenni a telefont és a számítógépet.”
Az étkezés és a mozgás szintén hatással van az alvásra. A késő esti nehéz vacsorák, a koffein vagy az alkohol mind megzavarhatják az éjszakai pihenést. A mérsékelt testmozgás viszont elősegíti a mélyebb alvást, de a sportolást célszerű napközbenre időzíteni, hogy az este már a megnyugvásról szóljon.
A rendszeres napirend, a tudatos pihenés és a megfelelő környezet együttesen teremti meg azt az állapotot, amelyben az alvás valóban gyógyító erejű lehet.
„Ha valaki huzamosabb ideig keveset vagy nyugtalanul alszik, annak előbb-utóbb ezt az egészsége is megsínyli. A kialvatlanság nemcsak fáradtságot okoz, hanem kihat az immunrendszerre, a hormonháztartásra és az anyagcserére is - mondta Farkas Gabriella. - Az alváshiányos ember ingerlékenyebb, nehezebben koncentrál, és hajlamosabb a stresszre. Idővel nő a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az elhízás és a depresszió kockázata.” A pszichológus hangsúlyozta, az alvászavarok gyengítik a szervezet védekezőképességét, sőt, a memória és a reakcióidő is romlik, ami balesetekhez vezethet. Az alvás közbeni folyamatok -mint a sejtek megújulása vagy az idegkapcsolatok erősödése - kimaradnak, ha nem biztosítunk magunknak elegendő időt a regenerációra.
Az alvás minőségét rengeteg külső tényező ronthatja. „A mesterséges fény, a zaj, a stressz és a rendszertelen életvitel mind megzavarhatják a természetes ritmust. A dohányzás, az alkohol és az energiaitalok fogyasztása tovább nehezíti a pihenést, mivel megzavarják a hormonális egyensúlyt és megakadályozzák a mélyebb fázisok elérését. A modern világ folyamatos készenléti állapota, a munkahelyi nyomás és az állandó elérhetőség érzése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen szenvednek alvásproblémáktól. Pedig a jó alvás a legtermészetesebb gyógymód. Semmibe sem kerül, mégis felér a legdrágább terápiákkal" – mondta a doktornő.
Ha a szervezet minden nap megkapja a szükséges pihenést, hosszú távon meghálálja azzal, hogy jobban működik. Az alvás tehát nem elpazarolt idő, hanem a legjobb befektetés önmagunkba. Az, aki figyelmet szentel az éjszakai nyugalomnak, nappal erősebb, kreatívabb és ellenállóbb lesz.
Több száz millióan alvászavarral
Világszerte jelentős számú embert érint az inszomnia, a krónikus álmatlanság. Egy 18 ország adatain alapuló kutatás azt álapította meg, hogy körülbelül 852 millió ember szenved olyan álmatlanságban, amely klinikai esetnek minősül.
