Az első félév végén a magyar államadósság a bruttó hazai termék, a GDP 76,2 százalékára rúgott - közölte az Eurostat egy friss elemzésében.
Ez lényegesen magasabb, mint a 2023 végi 73,5 százalék, vagyis az első hat hónapban jelentősen nőtt az államadósság, részint a költségvetés magas hiánya, illetve az ezzel összefüggő hitelfelvételek miatt. Uniós összehasonlításában a magyar adósságráta a nyolcadik legmagasabb, vagyis a rangsor első harmadában vagyunk, ám még épp az EU 81,9 százalékos átlagos adósságrátája alatt maradunk. Ez jól hangzik, de van egy gond, hogy az uniós átlag felett - Görögországot kivéve - csak olyan országok vannak, amelyek gazdasága jóval fejlettebb a magyarnál, azaz jobban bírja az adósság növekedését és annak finanszírozását. A velünk egy ligában játszó országok viszont jobban teljesítenek nálaunk:
a szlovák államadósság a GDP-jük 62,9 százalékára rúg, de alacsonyabb a lengyel (58,1), a horvát (57,5) és a román adóssághegy is.
A mutató emelkedése különösen szembeötlő, ha a nominális adatokat nézzük: 2010 végén a magyar államadósság nem érte el a 22 ezer milliárd forintot, 2020-ban már 38 405 milliárd volt, 2024 júniusának végére pedig 63 980 milliárd forintra nőtt. Az államadóssággal nem csak az a baj, hogy magas és folyamatosan emelkedik, de az is, hogy csak rendkívül drágán tudja az állam finanszírozni. Ugyanis a hazai jegybanki kamat – az inflációs veszély miatt – kiemelkedően magas a régióban, az állampapírok hozamai pedig végső soron a jegybanki kamatokhoz idomulnak. Míg jelenleg a 10 éves lejáratú forintban kibocsátott államkötvényeket 6,79 százalékos hozammal lehet eladni, addig hasonló futamidőre a lengyelek 5,3, a csehek 4,3 százalékon tudnak eladósodni, a román 10 éves hozam viszont még a magyarnál is magasabb jelenleg 7,05 százalék. Az eurózónás tagállamok még ennél is lényegesen olcsóbban jutnak finanszírozáshoz: a németek 2,55 százalékon, de Szlovákia is 3,6–3,7 százalékon értékesíti 10 éves lejáratú eurókötvényeit, ami kis túlzással a fele a magyar hozamoknak. Ha korábban Magyarország is csatlakozott volna az eurózónához, akkor az adósságát a szlovák eurókamatszinttel tudná finanszírozni.
Ez csak idén 1500 milliárd forinttal kisebb költséget jelentene, azaz ennyivel lehetne több pénzt költeni az egészségügyre, oktatásra, vagy a gazdaság élénkítésére.
Az államháztartási jogszabályok, illetve az alaptörvény szerint a magyar adósságot csökkenő pályán kellene tartani – igaz, mivel háborús vészhelyzet van, pro forma ennek a követelménynek nem kell megfelelni. A kormány ugyan év végére az Eurostatnak küldött jelentésében 63 678 milliárd forintos, azaz a GDP 73,1 százalékára rúgó adósságot ígért, közel sem biztos, hogy ezt képes teljesíteni. Ugyanis ehhez az kellene, hogy a 2024 első félévi adatokhoz mérten nominálisan is csökkenjen az államadósság, ahhoz pedig hogy a második félévben ne nőjön az államháztartás hiánya, vagy legalább GDP javuljon. Utóbbira egyre kisebb az esély, lassan annak is örülni kell, ha idén fél százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
Ugyanakkor a kormánynak van némi mozgástere: az államháztartás jegybanki betétei még a múlt hónap végén megközelítették 3000 milliárd forintot. Ennek a likvid tartaléknak a csökkentésével könnyedén mérsékelhető az adósságmutató. A kormány szokott is élni azzal a trükkel, hogy december utolsó napjaiban lecsökkenti ezt az állományt. A másik és fenntartható megoldás az államháztartási hiány mérséklése lenne. Ennek azonban semmi jele, a választásokra ráfordulva a kormány sorra lépteti életbe azokat a kiadásnövelő (béremelések, nyugdíjasok extra juttatásai) és bevételcsökkentő intézkedéseket (2–3 gyermekes nők adómentessége), amelyekre nincs fedezet a költségvetési törvényben, vagyis azok a hiányt növelik.
Nem jönnek az uniós pénzek
Szeptember végéig 507 milliárd forintnyi uniós támogatás került a költségvetésbe, ez alig 22,7 százaléka az egész évre tervezett 2235 milliárd forintnak – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptemberi költségvetési beszámolójából. Az államháztartás hiánya szeptember végén 3329 milliárd forint volt – ez a tervezet 4123 milliárdos hiány 80 százaléka. A kormány 4774 milliárdra emelte fel az idei hiánycélját lassabb gazdasági növekedés, illetve a választási osztogatások miatt – ez alapján még csak 69,7 százalék a hiánycél teljesülése. Ez alapján akár elérhetőnek is tűnik a 4774 milliárdos hiánycél, de ismerve az elmúlt évek trendjeit, amikor az október–december időszakban jelentős hiányok szoktak kialakulni, így inkább az 5000 milliárdot közelítheti az idei hiány. Az államháztartás bevételei 6 százalékkal nőttek tavalyhoz képest – ezen belül az áfa 12 százalékkal, szja 9 százalékkal, –, a kiadások viszont 7,8 százalékkal emelkedtek – így a deficit is magasabb a tavalyi 2623 milliárd forintnál.
