– Ez a tervezet pontosan olyan, mintha a Magyar Posta minden csomagot, levelet kibontana, és átnézne mielőtt elküldené. Mindez pedig súlyosan sérti a magánszférához való jogot – kommentálta lapunknak Kubatovics Áron, a Netbiztos szakértője az unió asztalán fekvő Chat Control nevű tervezetet.
A tervezet eredetileg a gyermekek szexuális bántalmazás elleni online védelmét célozza. A javaslat szerint az üzenetküldő alkalmazások – például a WhatsApp, Messenger vagy Signal – minden esetben még elküldés előtt kötelesek lennének átvizsgálni a felhasználók üzeneteit és képeit, hogy kiszűrjék az illegális tartalmakat. A vizsgálat a titkosított kommunikációra is kiterjedne. (Ilyen rendszer például a Signal, illetve most már a Messenger is.)
Kubatovics Áron szerint először fontos megérteni, hogy technikailag miről is van szó.
– A végpontok közti titkosítás azt jelenti, hogy beütöm az üzenetem, és ez rögtön az én eszközömön titkosítódik, csak az tudja olvasni, akinek küldöm. Vagyis még a szolgáltató sem képes rá. Ez a javaslat arra kötelezne minden szolgáltatót, hogy építsenek be egy „back door-t”, magyarul hátsó ajtót, amelyn keresztül a mesterséges intelligencia átvizsgálná az üzenetet, még mielőtt azt elküldenénk a címzettnek.
Ez lényegében olyan mint a már említett postás példa, vagy ha egy rendőrnek kulcsot adnánk a lakásunkhoz, mondván néha ellenőrizze, nem követek-e el valamilyen bűncselekményt
– magyarázta a szakértő, aki hozzátette, ezt a szaknyelvben „csúszós lejtőnek” nevezik. – Ha hozzáadunk egy ilyen hátsó kaput a különböző rendszerhez, akkor azt már másra is lehet használni. Feltörni is könnyebb feltehetően a rendszert – mondta.
Nem véletlen, hogy a tervezet heves vitákat vált ki az unión belül, és a civilek körében is. Az adatvédelmi szervek már korábban figyelmeztettek arra, hogy a javaslat ellentétes lehet az EU Alapjogi Chartájával és a GDPR alapelveivel, mivel válogatás nélküli megfigyeléshez vezethet. Az Európai Parlament több képviselője is hangsúlyozta: a gyermekvédelem fontos cél, de nem járhat a polgári szabadságjogok feladásával.
A HVG írta meg, hogy egy Joachim nevű dán programozó augusztusban elindította a Fight Chat Control nevű weboldalt, amely rövid idő alatt uniós szintű tiltakozási hullámot indított el. A weboldal lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók néhány kattintással tiltakozó levelet küldjenek nemzeti és uniós döntéshozóknak. A kampány hatalmas visszhangot váltott ki: augusztus óta több mint húszezer üzenet érkezett, ami több képviselő postafiókját is megtöltötte. Ezzel párhuzamosan a stopchatcontrol.eu platform egyesítette a digitális jogvédő szervezeteket.
Bár a cél önmagában társadalmilag fontos, a javaslat technikai és jogi megvalósítása nagy adatvédelmi és jogállamisági kérdéseket vet fel. Így van ez Magyarország esetében is, ahol a hatósági függetlenség kérdéses lehet.
A rendelet egyik kulcseleme ugyanis, hogy minden tagállamnak létre kell hoznia egy úgynevezett koordináló hatóságot, amely felügyeli a szolgáltatók által végzett kockázatelemzést (a szolgáltatóknak meg kell vizsgálniuk, mekkora az esélye, hogy a platformjukat gyermekek szexuális bántalmazására használják), és értékeli, mennyire tesznek eleget a gyermekbántalmazás elleni kötelezettségeiknek. Ez a hatóság döntene arról is, szükséges-e, hogy a szolgáltató átvizsgálja-e a felhasználók kommunikációját. Elméletben mindez szigorú garanciákkal körülbástyázott folyamat lenne: a parancsot csak gyermekvédelmi célból, bírói vagy független hatósági jóváhagyással lehetne elrendelni, és azzal arányosnak, időben korlátozottnak, valamint célzottan meghatározottnak kellene lennie. A jogalkotó szerint ez kizárja, hogy a rendszer általános megfigyelési eszközzé váljon. Azonban a gyakorlatban ezek a garanciák csak annyira működnek, amennyire a végrehajtó hatóságok valóban függetlenek és jogszerűen működnek. Itt válik különösen érzékennyé a kérdés Magyarországon. A Pegasus kémszoftver botránya 2021-ben megmutatta, hogy a magyar hatóságok politikai célokra is képesek visszaélni a nemzetbiztonsági eszközökkel, újságírókat, ellenzéki szereplőket és civil aktivistákat figyelve meg. A gyakorlatban mindez azt jelentené, hogy a hatóság rákényszeríthetné a szolgáltatót, hogy kliensoldali szkennelést végezzen a felhasználók üzenetein, s bár formálisan a pedofil tartalmak szűréséről lenne szó, a folyamat során a magánkommunikáció más elemei is láthatóvá válhatnának.
Igaz, a jogszabályban nem szerepel világos meghatározás arról, ki és milyen szinten határozza meg, pontosan milyen mintákra, kulcsszavakra vagy képtípusokra kell keresniük a szolgáltatóknak. Ez elvileg az uniós koordinációs központ, az EU Centre feladata lenne, de a tagállami hatóságoknak jelentős mozgástér marad a végrehajtásban.
Magyarország esetében ez a mozgástér különösen veszélyes lehet, mert a döntéshozók titkosított kommunikációs rendszerekbe is beavatkozhatnának azzal az indokkal, hogy azok „gyermekvédelmi kockázatot” hordoznak.
Kubatovics Áron épp ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez közel sem Magyarország problémája.
– Ha ezt Európa meglépi, nagy löketet adhat az Európán kívüli diktátor hajlamú vezetőknek is, hogy hasonlót csináljanak a saját országukban is. Különösen, hogy a gyermekvédelem szempontjából sem látom sok értelmét. Akik valódi bűnözők, most sem az ilyen chatprogramokat használják, technikailag sokkal kifinomultabb rendszerek vannak erre. Pár ember fennakadhat a szűrőn, de nagy kérdés, hogy megéri-e ilyen szinten emberi jogokat sérteni ezért, miközben a bűnözők elfogása hatékonyabb, célzott módszerekkel is megvalósítható lenne. – magyarázta a Netbiztos szakértője.
Nincs egység
Az Európai Bizottság még 2022 májusában állt elő a törvényjavaslattal. Ezután a két jogalkotó szerv, a tagállami kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament módosíthatja az eredeti javaslatot. Először az Európai Parlament (EP) fogadta el a saját álláspontját, még 2023 novemberében, de ez csak a Parlament tárgyalási álláspontját jelenti – a tényleges törvényszöveg a Tanáccsal folytatott egyeztetések után dől el. Az EP pozíciója ellenzi a javaslat legproblémásabb részét, vagyis a titkosított üzenetek föloldásának lehetőségét, ráadásul szigorúan bírósági döntéshez köti az egyes megfigyeléseket is. Az EP egyes szempontokból még tovább is menne, mint az eredeti javaslat, ugyanis a szabályokat kiterjesztené a keresőmotorok és mesterséges intelligencia által vezérelt platformokra is. Tavaly júniusban az EP választások után felálló új parlament, bár a korábbiakhoz képest jelentősen jobbra tolódott, tartaná magát a korábban elfogadott terveihez. Egy parlamenti forrásunk úgy fogalmazott, valószínűleg továbbra is meglenne a szűk többség az EP-ben a tömeges megfigyelés ellen.
Össztüzet zúdítanak az alapértékekre, Mark Zuckerberg szerint Európa és a hagyományos média túlságosan cenzúrázA tagállami kormányok ehhez képest máig nem tudtak megállapodni, mit is szeretnének. A kormányokat tömörítő Tanácsban a félévente változó soros elnökségek sorának tört bele a bicskája a közös álláspont kialakításába. A júliusban kezdő dán elnökség prioritásként jelölte meg, hogy kialakítsa a többséget a tagállamok között. Ahhoz, hogy a Tanács elfogadja a pozícióját, a tagállamok minősített többségének kell egységre jutnia, vagyis a tagállamok 55 százalékának kell egyetértenie, úgy, hogy közben az EU lakosságának 65 százalékát tegyék ki. Bár tervezték, hogy miniszteri szinten leüthetik az alkut a szöveg egy változatára, a Népszava információja szerint elhalasztották a napirendről a jogszabályterv tárgyalását, mert nem lett volna meg a kellő többség a tervezethez. Információink szerint a tagállamok többsége támogatná a titkosított üzenetek „felbontását”, de van egy blokkoló kisebbség, aki kitart az álláspontja mellett. Dánia, Franciaország és Olaszország például a támogatók sorában van, ezzel szemben Németország, Ausztria, Hollandia és Finnország élesen ellenzi a javaslatot, az adatvédelem és a magánszféra súlyos sérelmére hivatkozva.
Ha a Tanácsban valahogy mégis kialakulna egy többség, akkor kezdődhetnek az intézményközi tárgyalások, ahol a Bizottság segítségével a Tanácsnak és az EP-nek kompromisszumok sorával véglegesíteni kell a jogszabály szövegét. Parlamenti forrásunk szerint hosszú és kemény tárgyalások elé néznek, hiszen az álláspontok között várhatóan nagy lesz a szakadék.
