Az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás alapján az uniós kormányok képviselői kedden Luxemburgban tették fel a kérdéseiket az EU Tanácsának ülésén, amelyekre Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter részletesen válaszolt.
A meghallgatások sorozata még 2018-ban kezdődött, az Európai Parlament akkor kezdeményezte, hogy vizsgálják meg, veszélyeztetik-e az alapvető uniós értékeket Magyarországon az egyes jogállamisági problémák. Az eljárás végén akár Magyarország szavazati jogát is felfüggeszthetnék az EU-ban, de ehhez, vagy bármilyen konkrét szankcióhoz az összes tagállam egyetértése lenne szükség.
Eurobarometer: A magyarok 82 százaléka kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket, háromnegyedük szerint előnyünkre vált az uniós tagságEgy ennél korábbi lépés, hogy a tagállamok négyötöde, azaz huszonegy ország, úgy ítélje meg, fennáll a veszélye az alapvető jogok megsértésének, de még ehhez sincs meg a kellő támogatás. Igaz, számos tagállam rendszeresen kifejezi aggodalmát az egyes orbáni jogállamiságot tipró törvények miatt. Korábbi információnk szerint 19 tagállam támogatná a továbblépést az ügyben, bár, ekkor még szó sem lenne konkrét szankciókról Budapesttel szemben.
A Népszava információja szerint a mai ülésen is több tagállam is felvetette, hogy ideje lenne előrelépni az ügyben.
Ezért aztán marad az újbóli meghallgatás, immár kilencedik alkalommal, amit a félévente váltakozó soros elnökség, jelen esetben Dánia szervezett meg. A dán EU-ügyi miniszter, Marie Bjerre az ülés előtt úgy nyilatkozott, hogy fontos kiállni az uniós értékekért, viszont nem lát semmi javulást a magyar helyzet esetében. Hangsúlyozta, egyre növekszik a frusztráció a tagállamok körében a helyzet miatt.
Bóka János szerint politikai eszközként használják az eljárást, és ezzel akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Szerinte azért támadják Magyarországot, mert egyedül mi állunk a béke pártján. De ettől még ő kész jóhiszeműen válaszolni a felvetett problémákra, tette hozzá.
A Népszava kérdésére több tagállami diplomata is úgy nyilatkozott, hogy az immár szokásosnak nevezhető módon zajlott le a meghallgatás. Egy forrás kérdésünkre azt válaszolta, hogy Magyarország áldozati szerepet játszik, míg a tagállamok folytatják a kritikát. A diplomata szerint azonban fontos, hogy fenntartsák a konstruktív párbeszédet.
Az EB-nek fontos a jogállamiság, de jogi korlátok helyett csak politikai döntésen múlik, hogy kedveskedni akarnak-e az Orbán-kormánynak több száz millió euróvalMichael McGrath, demokráciáért és jogállamiságért felelős biztos az ülés után ismertette, hogy többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos problémákról és a legutóbbi alaptörvény-módosításról is szót ejtett az ülésen az Európai Bizottság nevében. A Bizottság mintegy 18 milliárd eurót már befagyasztott a Magyarországnak szánt pénzekből, és több törvény miatt is az EU bírósága elé vitték a magyar kormányt.
Arról, hogy a korábbi szigor ellenére hamarosan miért juthat Magyarország akár 16 milliárd euróhoz is a védelmi fejlesztésekre szánt európai hitelből jogállami feltételek nélkül, Marie Bjerre dán miniszter a Népszava kérdésére úgy felelt, hogy a keddi ülésen a jelenlegi helyzetet értékelték, és nem új jogi megoldásokat kerestek.
