nyugdíj;Románia;megszorítások;

Ha Ilie Bolojan román miniszterelnök lemond, az az Európa-párti koalíciót is bedönti

Bajban a román kormány, koalíciós válságot okozott az alkotmánybíróság döntése

Ilie Bolojan miniszterelnök pozíciója is megrendült. Az eleve feszültségekkel tele négypárti koalíció recseg-ropog. 

Egyelőre nem mond le tisztségéről Ilie Bolojan román miniszterelnök, az általa vezetett kormány átdolgozza és újra előterjeszti az alkotmánybíróság által többszöri halasztás után hétfőn elutasított, a bírák és ügyészek speciális nyugdíját és nyugdíjazását szabályozó törvényt. A júniusban hivatalba lépett kormányfő előzetesen azt mondta, ha a taláros testület alkotmányellenesnek ítéli a jogszabályt, azzal kormány elveszíti hitelességét, és nem lesz más választása, mint lemondani.

Az alkotmánybíróság hétfőn helyt adott a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék beadványának a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának a reformjával kapcsolatban, formai okok miatt alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány által felelősségvállalással elfogadott reformot. A taláros testület azt kifogásolta, hogy kormány nem kérte ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményezését a jogszabálytervezetről.

A szélsőjobb ellenzék, a George Simion vezette Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párt azonnal lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, a négypárti koalíció pedig a lehetséges megoldásokat kereste arra az esetre, ha Ilie Bolojan mégis lemondana. Felmerült annak a lehetősége is, hogy népszavazást írnak ki a kérdésben, hiszen a speciális nyugdíjak, nemcsak a bíráké és ügyészeké, évek óta a romániai közbeszéd állandó témája. Nem véletlenül, eddig minden kormányzati próbálkozás elbukott az elképesztően magas, méltánytalan és igazságtalan speciális nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatosan. A mostan alkotmányellenesnek ítélt törvény azt írta volna elő, hogy a jelenlegi 48 év helyett tíz év alatt a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát is 65 évre emelik, a nyugdíjak összegét pedig az általános nyugdíjszabályok szerint határozzák meg. Jelenleg ugyanis bruttó bérük 80 százalékát kapják, így a bírói és ügyészi nyugdíjak valóján magasabbak mint a nettó bérek, nagyságuk pedig több millió forintnyi.

Bolojan lemondása a koalíciót is bedöntené, ami jelen helyzetben katasztrofális következményekkel járhat a rekord költségvetési hiányt lefaragni kényszerülő Románia számára. Ha elmaradnak a megszorító reformintézkedések Románia elveszíti a jelen gazdasági helyzetében létfontosságú uniós forrásokat,

az Európa-párti koalíciós kormány bukása pedig előrehozott választást jelentene, amelyet minden közvélemény-kutatás szerint a szélsőjobb nyerne meg.

Egy esetleges újabb kampány kiszámíthatatéan gazdasági károkat is okozna az országnak a szükséges reformok elhalasztása miatt.

A négypárti koalíció el szeretné kerülni az előrehozott választást, a tegnapi kormányülés előtt két potenciális ideiglenes miniszterelnöki név is nyilvánosságra került arra az esetre, ha Bolojan lemondana. Szóba került Cătălin Predoiu, a belügyminiszter (aki korábban már betöltötte az ideiglenes kormányfői tisztséget), valamint Alexandru Nazare, a pénzügyminiszter neve is, de egyelőre marad a helyén Ilie Bolojan. A koalíció jövője ugyanakkor egyáltalán nem biztos, a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokrata PSD ugyanis kivonult az egyeztetésről, miután Ilie Bolojan elutasította Sorin Grindeanu szocialista pártelnök javaslatát a speciális nyugdíjak törvényének átdolgozására. A PSD nélkül azonban nincs kormánytöbbség, a román szocialisták kapcsán pedig az is felmerült, hogy akár az AUR-al is szövetségre léphetnek. 

A magyar vadászpilótáknak olyan közel kell repülniük a felfegyverzett oroszokhoz, hogy szabad szemmel is információt tudjanak gyűjteni a berepülő  harci gépeikről. Ez ugyanis a Baltikum légvédelmét most részben ellátó magyar légierő gyakori feladata. A litvániai Šiauliai város melletti NATO-légibázison járt a Népszava.