Egyeztetésre hívta kedden délelőttre Nicuşor Dan román államfő a koalíciós pártok vezetőit a belpolitikai feszültségek miatt, a kormánykoalíció délután ülésezett az Ilie Bolojan vezette négypárti kabinet számára sorsdöntő mai, szerdai napra készülve. Az alkotmánybíróság ma dönt a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjában szereplő törvények, valamint a bírák nyugdíját és nyugdíjazását szabályozó törvényről. Ha a taláros testület alkotmányellenesnek minősíti az utóbbi törvényt – amire van esély -, az minden valószínűség szerint Ilie Bolojan miniszterelnök lemondását, s ezzel együtt kormánya bukását eredményezi, ami a jelenlegi gazdasági, politikai körülmények közepette katasztrofális következményekkel járhat a szomszédos ország számára.
A május eleji megismételt elnökválasztás után kínkeservesen, június 23-án hivatalba lépett úgynevezett Európa-barát kormány kezdettől recseg-ropog, mára a szétesés szélére sodródott. A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ alkotta kormánynak kényelmes többsége van önmagában is, emellett a nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatását is maga mögött tudhatja, létét nem az ellenzék, hanem saját belső feszültségei veszélyeztetik. A Bolojan-kabinet eleve tűz-víz koalícióra épül, amelyet csak a tavalyi megsemmisített elnökválasztás és a decemberi parlamenti választásokon igazolt orosz befolyás és az EU-ellenes szélsőjobb veszély terelt egy táborba, a pártok nem tudnak, és nem akarnak túllépni ideológiai és személyes ellentéteiken. A helyzetet súlyosbítja, hogy a legnagyobb kormánypárt, a PSD folytonos választási kampányüzemmódban maradt. Korábbi elnöke, Marcel Ciolacu volt kormányfő a pártelnökségről is lemondott a PSD elnökválasztási megmérettetéseken elszenvedett történelmi vereségei miatt, az ideiglenes vezető által irányított párt elnökválasztás előtt áll és fél szemmel egy esetleges előrehozott választásra kacsintgat.
Máris recseg-ropog a Romániát kormányzó koalícióMint ismert, a Bolojan-kormány 9,3 százalékos, az Európai Unióban legmagasabbnak számító államháztartási hiánnyal vette át Románia vezetését, az államcsőd megakadályozása és az uniós pénzek további elérése érdekében nem volt más választása, mint komoly deficitcsökkentő intézkedéseket hozni. Ami ellen lázadnak a szakszervezetek, a diákok, és általános elégedetlenséget szül. Eddig két nagy megszorító csomagot fogadott el heves viták és állandó súrlódások árán a koalíció, de a legkényesebb kérdések, mint a közigazgatás átszervezése és az alapélelmiszerek árrésplafonjának meghosszabbítása olyan mértékű belső feszültséget okoz, hogy minden külső kényszer dacára széthullhat a Bolojan-kabinet.
A populizmussal és illiberalizmussal gyakran kacérkodó szociáldemokraták már meg is fenyegették Bolojant az árrésstop eltörlése esetén, az Orbán-kormány válságkezelését mintának tartó RMDSZ ugyancsak az intézkedés fenntartása mellett kardoskodik. A PNL és az USR támogatja a hajthatatlannak bizonyuló kormányfőt, de a PSD nélkül nincs kormányzati többség.
Az árréstopnál is komolyabb feszültséget okoz a közigazgatási reform, ezért is került ki a második megszorító csomagból. A tervezett leépítések mértéke ugyanis hatalmas, közigazgatási dolgozók 10 százalékát érinti.
A miniszterelnök eközben saját lemondásával zsarolja a koalíciót. Bolojan már többször nyilvánosan bejelentette, hogy amennyiben az elengedhetetlen deficitcsökkentő intézkedések megvalósítása ellehetetlenül, nem marad elég legitimitása a miniszterelnöki munka folytatására. Jelenleg azzal próbálja jobb belátásra bírni a pártokat, hogy közölte: ha a koalíció nem fogadja el a két népszerűtlen intézkedést, azonnal lemond. Elméletileg ez még nem jelentené az EU-párti kormány végét, hiszen új miniszterelnökkel folytathatnák a közös munkát, de a megszorításokra szükség van, ami minden bizonnyal végül előrehozott választásokba torkollna, amelyet a jelenlegi helyzetben könnyedén megnyerne a szélsőjobb. (Az RMDSZ vezetői és miniszterei azt hangsúlyozzák, hogy a nehézségek ellenére a koalíciónak egyben kell maradnia. Ezért is okozott meglepetést minap, hogy Kelemen Hunor RMDSZ elnök az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi négypárti koalíción kívül nincs kormányzati alternatíva. – Mindig van alternatíva, hogy jobb vagy rosszabb, azon lehet vitatkozni – mondta a magyar politikus.)
Szeptember első felében három közvélemény-kutatás is napvilágot látott, mindhárom egybehangzóan azt mérte, hogy a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) már egyedül majdnem akkora támogatottságot élvez, mint a négy kormánypárt együttvéve
Az Avangarde felmérése szerint az AUR 41 százalékkal vezeti a pártok népszerűségi listáját, a PSD 19, a PNL 13, az USR 12, az RMDSZ 6 százalékon áll. A két kisebb szélsőjobb párt, az SOS és a POT a parlamenti küszöb alatt mozog egyelőre. A válaszadók 51 százaléka csalódott a Bolojan-kormányban, a megkérdezettek 74 százaléka szerint az ország rossz irányba halad.
George Simion: Orbán Viktor a keresztény civilizáció és egész Európa vezetőjeA CURS iroda felmérése is hasonló eredményt hozott. Az INSCOP intézet arra is kitért, hogyan viszonyulna a lakosság egy új párthoz. Az eredmény döbbenetes. A romániai polgárok többsége, 50,6 százaléka inkább egy új, még nem létező pártra voksolna, mintsem bármely jelenlegi formációra. A válaszadók 55,1 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel is, hogy az összes létező pártnak el kellene tűnnie, és újakkal kellene helyettesíteni őket.
Nicușor Dan államfő május 18-i elnökválasztási győzelme után alig három hónappal már az államfőben is csalódtak a románok.
A válaszadók 40 százaléka a tavaly novemberi választáson feltűnt szélsőjobb messiás Călin Georgescuban bízik a leginkább. Az AUR vezér George Simion támogatottsága, akit a májusi elnökválasztáson még legyőzött Dan, jelenleg 38 százalék, miközben az államfőé 34 százalék. Ilie Bolojan miniszterelnök és a PSD-t ideiglenesen vezető Sorin Grindeanu egyaránt 26 százalékon áll, a két kis szélsőjobb párt, az SOS Románia és a POT elnökei, Diana Șoșoacă és Anamaria Gavrila bizalmi indexe ugyanakkora, mint a progresszív USR-t vezető temesvári polgármester, Dominic Fritzé, 19 százalékos.
Összességében elmondható, hogy egyetlen politikai szereplő vagy párt sem élvezi a lakosság többségének támogatását, de a szélsőjobb erősödése egyelőre nemcsak látványos, hanem megállíthatatlan is. Pillanatnyilag talán ez az egyetlen dolog, ami egyben tartja a kormánykoalíciót.
Vegyes gazdasági kép
Bár a román állam a fizetésképtelenség határa sodródott, a gazdaság általános képe árnyalt. A 2020-től, a Covid járvány okozta nehézségek óta folyamatosan növekedik az államháztartási hiány és vele együtt az államadósság is, utóbbi még mindig nem kiugró: 2024-ben 55 százalékon állt, jóval alacsonyabb szinten, mint sok más EU-tagállamé. Magyarország tavalyi adósságrátája például 73,5, Franciaországé 113,2 Németországé 62,5 százalék volt. Magas a kereskedelmi mérleghiány, 2024-ben az import már meghaladta a 126 milliárd eurót, az export 92,7 milliárd eurót tett ki. Recesszió vagy annak veszélye egyelőre nem fenyeget, de a korábbi évek látványos gazdasági fejlődése a múlté. A megszorítások elemzők szerint lassítani fogják a gazdasági növekedést, de az így is 1,5 százalék lehet az idén, 2026-ra pedig már 2,4 százalék. Romániát segítheti a talpraállásban az EU is, a reformintézkedéseket (megszorító csomagokat) Bukarest egyeztette az uniós intézményekkel. A jelenlegi EU-s költségvetésből Romániának járó 28,5 milliárd eurónyi támogatásból – a tavalyi választási szuperév és koalíciós feszültségektől nem független - adminisztratív nehézségek miatt mindeddig csupán 10 milliárdot tudott lehívni az ország, de az uniós források továbbra is érkeznek, amelyek némileg ellensúlyozni tudják a megszorítások gazdasági hatásait.
A leminősítés, a bóvliba kerülés réme viszont kísért. A három legnagyobb hitelminősítő – nagyrészt a politikai instabilitás miatt - a legalacsonyabb befektetésre ajánlott, BBB kategóriában, negatív kilátással tartja Romániát, innen egyetlen lépés a befektetésre nem ajánlott bóvli minősítés.
