Hétfőre összehívta a Szociáldemokrata Párt (PSD) országos állandó tanácsát Sorin Grindeanu pártelnök, a testületnek a koalíciós együttműködés jövőjéről – azaz a kormányzás folytatásáról vagy a koalícióból való kilépésről - kell döntenie. A június 23-án megalakult négypárti Bolojan-kormányt az rengette meg, hogy az új államfő, Nicușor Dan egykori pártja, a progresszív Mentsétek meg Romániát (USR) ellenezte a kedden elhunyt Ion Iliescu volt elnök állami gyászszertartását és a temetése napjára, csütörtökre meghirdetett nemzeti gyásznapot. A gyászszertartáson sem az USR képviselői, sem a hivatalban lévő elnök nem jelent meg. Egyébként a szintén koalíciós párt RMDSZ miniszterei és politikusai sem voltak jelen, de a romániai magyar érdekképviselet nem tiltakozott Románia első szabadon választott, de a legvitatottabb megítélésű elnökének állami temetése ellen.
A PSD lépése várható volt, hiszen az elmúlt napokban hangos koalíciós vita kísérte a gyászszertartás előkészületeit. A PSD már a szerdai koalíciós ülést is bojkottálta az USR tiltakozása miatt, holott Ilie Bolojan koalíciós kormányának mielőbb véglegesítenie kell a második, immár strukturális - vagyis igen fájdalmas reformokat is – tartalmazó megszorító csomagját. Úgy tűnik, csak ürügy a PSD részéről a volt tiszteletbeli elnöke, Iliescu iránti tisztelet hiányára való hivatkozás, a valódi okok a hatalomhoz való ragaszkodásban keresendők.
Ion Iliescu, Románia eddigi egyetlen baloldali államfője, aki a leghosszabb ideig, három mandátumon át töltötte be a tisztséget, az ország talán legellentmondásosabb politikai szereplője volt. Ő volt az 1989. decemberi román forradalom arca és a demokrácia ígérete, aki igen gyorsan szertefoszlatta a hozzá fűzött reményeket. Az ő nevéhez fűződik a rendszerváltás utáni legsötétebb epizód, az ún. bányászjárás, amikor a Zsíl-völgyi bányászokkal verette le az Iliescu-Petre Roman tandem a bukaresti Egyetem Téren lesátorozott egyetemisták demokráciamozgalmát. A marosvásárhelyi véres márciusban (1990) játszott szerepe is vita tárgya - mégha nem is állt a magyar-román interetnikus konfliktus mögött, nem is igyekezett azt megakadályozni és kihasználta az alkalmat a rettegett titkosszolgálat, a Securitate átmentésére. Utólag a forradalomban játszott szerepe is megkérdőjeleződött, jogosan merült fel, hogy valóban forradalom vagy puccs zajlott 1989 decemberében, többek között Iliescu vezetésével. (Nem véletlen, hogy a temesvári futballcsapat, a Politechnica labdarúgói és szurkolói bojkottálták az Iliescu halála miatt megtartott gyászszünetet a csütörtöki meccs kezdete előtt.) A forradalom és a bányászjárás kapcsán bírósági eljárás indult a volt államfő ellen, az ítélethozatalig és a felelősségre vonásig azonban nem jutott el az évtizedek óta akadozó folyamat. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy Iliescu 1990-1996 között is jelentős szerepet játszott a román demokrácia alapjainak letételében, majd a 2000-től kezdődő mandátuma idején az euroatlanti integráció elkötelezettje és kulcsfigurája volt, ezért viszonylag kevesen vitatták a nemzeti gyásznap és a katonai tiszteletadással zajló állami gyászszertartás jogosságát.
Meghalt Ion IliescuA PSD-nek viszont jó ürügy az Iliescu-temetésvita. A szociáldemokraták eleve huzakodtak kormányra lépni és méginkább ódzkodnak az elkerülhetetlen megszorítások miatt, noha a történelmi költségvetési hiány összehozásában kulcsszerepük volt. A december 1-i választáson a PSD maradt a legnagyobb párt, de nem ők adják a miniszterelnököt. Az akkor megalakult hárompárti kormány azért bukott meg, mert lemondott Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök miután a PSD történelmi mélypontnak számító eredményt ért el a májusi elnökválasztás első fordulóján. Az új, immár a győztes Nicușor Dan közeli USR-t is magába foglaló négypárti koalíció kínkeservesen, az utolsó métereken jött össze épp e két párt közötti megbékélhetetlennek tűnő ellentétek miatt. Ezt súlyosbítja, hogy a PSD-nek nemcsak a kormányban, hanem a közigazgatás minden szintjén tisztségeket kell átadnia az új koalíciós társnak. A bojkottált szerdai koalíciós ülésen például hat prefektusi és alprefektusi helyről, valamint több országos hatókörű kormányügynökség vezetéséről kellett volna lemondaniuk az USR javára, amit a PSD helyi erős emberei nem kívánnak kiengedni a kezükből. A koalíciós feszültséget mindezen túl az szítja, hogy Bukarestben új főpolgármester választást kell kiírni, mert a tisztség Nicușor Dan győzelmével megüresedett, a megmérettetés jelen állás szerint egy újabb nagy PSD – USR összecsapás lesz.
A szociáldemokraták kilépése a koalícióból azonban kockázatos Románia demokratikus jövőjére nézve. A szélsőjobb szárnyalása – jelenleg a parlamenti helyek egyharmadával rendelkeznek – nem állt meg, egy esetleges PSD-AUR összefogás pedig nemcsak Románia, hanem a teljes régió, a NATO keleti szárnya számára is komoly veszélyeket hordoz az ukrajnai háború és az orosz fenyegetés árnyékában.
