95 éves korában elhunyt Ion Iliescu, a posztkommunistaRománia első elnöke – írja a Romania Journal.
A halálhírt a bukaresti kormány hivatalosan is megerősítette. E szerint Ion Iliescu az Agrippa Ionescu Klinikán hunyt el, ahova június 9-én vitték be légzési nehézségek miatt, orvosi vizsgálatok során tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Egészségi állapotát augusztus 2-án válságosnak minősítették. Korábban rendszeres orvosi ellenőrzéseken vett részt, 2019-ben szívburok-tamponád miatt műtötték.
Ion Iliescu 1930. március 3-án született Oltenițában. 1953-ban csatlakozott a Román Kommunista Párthoz, 12 évvel később már központi bizottsági tasg lett, a pártfőtitkár-diktátor Nicolae Ceaușescu azonban 1971-től fokozatosan háttérbe szorította. Az 1989-es forradalom kitörése előtt a Műszaki Kiadó igazgatójaként dolgozott, politikai karrierje akkor ívelt fel újra, amikor 1989. december 22-én kinevezték a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (CFSN) elnökévé. 1990 májusában elsöprő többséggel választották meg Románia rendszerváltás utáni első elnökévé. Három elnöki cikluson keresztül vezette Romániát: 1989. december 22-től 1992-ig, 1992-től 1996-ig, valamint 2000-től 2004-ig. Az elmúlt években visszavonult a közélettől, de időnként blogbejegyzéseket tett közzé. Utolsó ilyen írásában, május 19-én, Nicușor Dan elnökké választását üdvözölte.
Ion Iliescut többedmagával többször is, a legutóbb 2022-ben vádolták meg emberiesség elleni bűncselekményekkel, amiért a forradalom alatt 1989. december 22. és december 30. között nyilatkozataikkal és döntéseikkel félrevezették a közvéleményt, indokolatlanul pánikot keltettek, és elterjesztették azt az álhírt, hogy terroristák támadták meg az országot, indokolatlanul pánikot keltettek, és elterjesztették azt az álhírt, hogy terroristák támadták meg az országot. E szerint a CFSN hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, katonai diverzióval érte el, hogy hatalomra kerüljenek, 857 személy vesztette életét, 2382-en megsebesültek, 585 embert megfosztottak szabadságától. Ő volt az is – emlékeztet a Transtelex –, akinek a vezetésével a karhatalom 1990 áprilisa és júniusa között vérbe fojtotta a bukaresti Egyetem téren tartott tüntetéseket a többi között tízezer bányász fővárosba hívásával. A tüntetők azt követelték, hogy a politikai vezetés szakítson a kommunista rendszerrel és a volt párttagokkal. Négy ember meghalt, kettőt megerőszakoltak, több mint 1300-an megsebesültek, több mint 1200 személyt fosztottak meg jogtalanul a személyi szabadságától.
Az első nyilvános politikai reakció Sorin Grindeanutól, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnökétől érkezett, aki részvétét fejezte ki Iliescu halála miatt, és kiemelte a volt elnök szerepét Románia NATO- és EU-csatlakozásában, valamint a párt fejlődésében. Sorin Grindeanu hangsúlyozta: Iliescu jelentős hatást gyakorolt a társadalmi problémák kezelésére, és a demokratikus átalakulásban betöltött szerepe a nemzeti emlékezet részévé vált.
Ion Iliescu utolsó nyilvános megszólalásában méltatta Nicușor Dan elnöki megválasztását, és hangsúlyozta az együttműködés és politikai összefogás fontosságát az ország előtt álló kihívások kezelésében.
A volt államfő több mint hét éve nem jelent meg nyilvánosan; legutóbb a forradalommal kapcsolatos büntetőeljárásban idézték be. 2018 óta nem vett részt hivatalos eseményeken, abban az évben indult ellene először eljárás emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt. Részvétét fejezte ki a bukaresti kormány is a hozzátartozóknak és mindazoknak, akik közel álltak hozzá. A temetési szertartás részleteit később közlik.
