Ma az imahelyek elvesztéséről van szó, de nem tudjuk, holnap mit vehetnek még el tőlünk - mondta az el Paísnak az 53 éves, marokkói Abdu Boukra, aki 20 éve él és dolgozik a földeken a Murcia tartománybeli Jumillában.
A Néppárt (PP) vezette helyi önkormányzat június 28-án elfogadott egy új szabályozást, ami a helyi muszlim közösséget diszkriminálja. A döntés értelmében a városi sportlétesítmények és közösségi terek kizárólag polgármesteri szervezésű vagy sportcélú rendezvényekre használhatók. Betiltottak bármilyen más eseményt, legyen az vallási, kulturális vagy közösségi jellegű. A város sportlétesítményeiben tartotta a helyi muszlim közösség a ramadán végét (íd al‑fitr) és az áldozati ünnepet (íd al-adha) is.
Az előterjesztő a PP volt, de a szabályozás valódi kiötlője a szélsőjobboldali Vox párt. Csupán annyi történt, hogy ők vallási, diszkriminatív alapon akartak szabályt módosítani, ezt sikerült tisztára mosnia a PP-nek másfajta szövegezéssel. A történet talán legsunyibb pontja az, hogy a Vox helyi tanácsosa a szavazáson végül tartózkodott, igaz, ezzel is elősegítette a végkifejletet.
A városban élő körülbelül 27 ezer lakosból egyébként 1500-an muszlimok, akik eddig békésen ünnepeltek évente kétszer a reggeli és kora délutáni egy-két órás imaösszejövetelekkel a sportlétesítményekben.
A Vox iszlamofób, ám mint már említettük a szavazáson tartózkodó helyi tanácsosa, a szabályozásról korábban azt mondta, hogy szükség volt rá a baloldal folyamatos ideológiai támadása miatt, amivel megpróbálják a spanyolokra erőltetni az identitásuktól eltérő szokásokat.
A volt jumillai polgármester, a szocialista Juana Guardiola szerint abszurd az érvelés: – Mit értenek pontosan identitás alatt? És mi a helyzet a város több évszázados muszlim örökségével? Soha nem volt semmilyen gondunk a vallási ünnepekkel. Az ecuadori közösségnek is van külön vallási ünnepe, amikor a Szűzanya szobrát zarándokútra viszik. Teljes ostobaság ami történt – mondta újságíróknak Guardiola.
Az ellenzéki pártok (köztük a PSOE és a Podemos) alkotmányellenesnek is minősítették a határozatot, mivel az sérti a 16. cikket, amely garantálja az ideológiai és vallásgyakorlási szabadságot. A PP vezette jumillai kormányzat szóvivője, Mari Carmen Cruz erre azt válaszolta, hogy - mint az a szabály szövegéből is egyértelmű - szó sincs az ünnepek betiltásáról, hiszen az törvényellenes lenne.
Ennek ellenére számos szakértő a vallási jogok korlátozásának tekinti a lépést.
A szabályozás nem sokkal azután történt, hogy fellángolt az idegengyűlölet a szintén Murciában lévő Torre Pachecóban. Még júniusban jelent meg több tucat feketébe öltözött férfi, hogy - ahogy ők fogalmaztak - levadásszák a bevándorlókat.
Az idegengyűlölet fellángolása akkor kezdődött, amikor bejárta az internetet egy videó egy hatvanas éveiben járó férfiról, Domingoról, amin az látszik, és el is mondja, hogy előző nap megverték. Azt is elmondja, nem tudja, kik verték meg, bár látott egy csapat marokkói fiatalt mielőtt megtámadták. Aztán elkezdett terjedni egy másik videó is (főleg a Vox párt politikusain keresztül), amin az hallatszik, hogy egy idegen akcentussal beszélő fiatal valakit ver - a terjesztők szerint Domingót. Mint később kiderült, egy teljesen másik emberről van szó, egy másik városban élő hajléktalan férfiról, akit spanyolok vertek meg azért, mert homoszexuális. És azok a fiatalok már előzetes letartóztatásban vannak - írta az El Confidencial. De mielőtt ez kiderült volna az önkényes utcai bíróság már döntött: a marokkói fiatalok tehetnek az esetről.
A délkelet-spanyolországi Murcia évszázadokon keresztül iszlám civilizációs hatás alatt állt, a muszlimok először 711 környékén érkeztek a területre. Murcia városát 831-ben a Segura folyó völgyében mórok alapították, amikor hadseregük átkelt a Gibraltári-szoroson és elfoglalta az Ibériai-félsziget nagy részét.
A 8. század végére megalakult a Murciai Emirátus. A régió különösen fontos volt az új mezőgazdasági technológiák, vízgazdálkodási rendszerek és várostervezés szempontjából. A muszlim mérnökök által épített öntözőrendszerek sok helyen ma is használatban vannak. A városokat és falvakat stratégiai pontokon erődítményekkel, de mecsetekkel, fürdőkkel és piacokkal is ellátták.
A 10. században a murciai Taifa a kultúra, az irodalom és a tudomány egyik központjaként lett ismert. Tudósok, orvosok éltek itt, miközben a muszlim, keresztény és zsidó lakosság együtt élt. A muszlimoknál volt a katonai és politikai hatalom, míg a zsidók és keresztények voltak kisebbségben és az uralkodótól függött, hogyan bántak velük. Voltak békés és kifejezetten erőszakos időszakok is.
A mostani történetben érintett Jumilla városa a 12. században vált fontos iszlám erődítménnyé, amikor az almohádok (mohádik) megerősödtek a térségben. A mai napig álló vár egykor muszlim kézen volt, majd a 13. században, a keresztény visszahódítás alatt került keresztény fennhatóság alá.
A keresztény hódítás azonban nem jelentette az iszlám vallás végét. A mudéjarok – olyan muszlimok, mórok, akik a keresztény uralom alatt is az Ibériai-félszigeten éltek – sokáig gyakorolhatták vallásukat, megőrizhették kultúrájukat és nyelvüket. Azonban a 15–16. században az inkvizícióban egyre több erőszakos áttérítés, majd kényszerű kitelepítés történt. 1610-ben végül a moriszkók, vagyis a keresztény hitre áttért muszlimok leszármazottai is kiűzettek Spanyolországból Észak-Afrikába.
Legközelebb a 20. század végétől érkeztek újra muszlimok a térségbe, mert szükség volt a munkaerőre a föld megművelésére.
