„Inkább az a csoda, hogy eddig nem történt robbanás”

Amíg nem szól a sziréna, addig nem futunk – mosolygott a Mol százhalombattai olajfinomítótól legközelebb eső déli lakótelep közelében lévő vegyesbolt pénztárosa kedd délelőtt. A lakótelepen ezzel többen is egyetértettek ottjártunkkor: a telepen élőknek már ezerszer elmagyarázták, hogy mire kell figyelni, ha baj van. Egy nyugdíjas hölgy ugyanakkor lapunknak arról beszélt: amikor hétfő este meghallotta a robbanásokat a MOL felől, gyorsan összecsomagolta a motyóját. Ha menni kell – magyarázta –, ne veszítsen az időt.

– Volt már máskor is, hogy összecsomagolt? – firtattuk.

– Nem, de máskor is volt már „valami” az olajfinomítóban – mutatott az építmény felé.

Többen is elmondták, késő este hallották a zajt. „Mintha mennydörgés lett volna” – vélte egyikük. Egy másik, szintén nyugdíjas hölgy úgy emlékezett, hogy egymás után öt pukkanás volt. „Mint amikor szilveszterkor petárdáznak” – fogalmazott. Azonban nem voltak hatalmas robbanások, a többség átaludta az egészet, volt, akit a fia ébresztett Zalából telefonon, amikor a hírekben látta, hogy mi történt Százhalombattán. Akik ébren voltak, a déli lakótelep erkélyeiről nézték, ahogy az olajfinomító felől rózsaszín volt az ég. Néhány idősebb helyi kibattyogott a főtéren elhelyezett légszennyezés mérőhöz, ám azt látták, hogy egészséges a levegő a városban így megnyugodtak és elmentek inkább aludni.

Kedd reggelre csak mutatóban volt néhány katasztrófavédelmis autó a Mol olajfinomítónál. A telep környékén bűz terjengett, igaz, ez – mint megtudtuk – máskor is előfordult, ha a finomító felől fújt a szél. A déli lakótelepen szinte senkit sem találtunk, aki arra gondolt volna, hogy külső beavatkozás – értsd: valamilyen ellenséges hatalom – robbantott volna. A lakótelepen élők jó része jól ismeri a telepet, szerintük évtizedes, lerohadt, rossz állapotú berendezések találhatók a finomítóban. – Inkább az a csoda, hogy eddig nem történt robbanás – vélekedtek.