MÁV;tömegközlekedés;jelentés;vasúti baleset;

Képünk illusztráció

Régóta ismert hibák miatt robbant fel a vonat hűtőfolyadék-tartálya Hodásznál

A vonatkozó közlekedésbiztonsági jelentés szerint az alkalmazottak hiába jelezték visszatérő jelleggel a hibákat, cselekvés híján lényegében el kellett kezdeniük alapállapotként értelmezni azokat.

Egy éve nem működő műszer, hosszú ideje csapvízzel pótolt hűtőfolyadék és a hőhullám – ezek is felelősek voltak a 2023 nyarán, Hodásznál történt vonatbalesetért a Magyar Hang cikke szerint, amit a lap a vonatkozó szakértői beszámoló alapján közölt.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) súlyos, a MÁV-ra nézve is kellemetlen megállapításokat tett abban a jelentésben, amelyben a 2023. július 17-én történt hodászi vasúti baleset körülményeit okait részletezte. Mint ismert, a Hodászra délután egy óra előtt érkező vonaton hat ember sérült meg: négy személy könnyebb, kettő pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, miután az egyik kiöregedett Bzmot-motorkocsiban a hűtőfolyadék-tartály túlnyomás miatt felrobbant, majd a forró gőz beáramlott az utastérbe is.

A szakértői jelentés megállapította, hogy a gőzrobbanást több tényező egy időben történő fennállása idézte elő, amelyek közül csak egy nem számít emberi mulasztásnak vagy hibának, a baleset idején már tíz napja tartó hőhullám (amellyel így szintén lehetett volna számolni egyébként – a szerk.).

A jelentésben az áll, hogy a hűtőrendszerbe rendszeresen utántöltött csapvíz csökkentette a forráspontot és lerakódáshoz is vezethetett, ami a motor és a tartályban lévő hűtőfolyadék rendszeres túlmelegedését okozta. A túlmelegedés nem volt észlelhető a hőmérséklet visszajelző műszer egy éve fennálló hibája miatt. A hűtőfolyadékot azért pótolták menet közben csapvízzel, mert desztillált vízhez vagy fagyállóhoz csak az állomásokon jutottak volna hozzá.

A KBSZ közölte, hogy a balesetkor szinkronüzemben összekapcsolt másik motorkocsi teljesítménye kisebb volt, ezért a balesetben érintett motorkocsi dízelmotorja nagyobb terhelést kapott, így nagyobb hűtőteljesítményre lett volna szüksége.

A helyzetet súlyosbította a magas külső hőmérséklet, ami szintén nagyobb hűtési kapacitást igénylését eredményezte. Ezen tényezők összessége pedig a meggyengült tartály felrobbanását okozta.

A vizsgálat megállapította, hogy a hibás műszer cseréje alkatrészhiány miatt több mint egy éve nem történt meg, a motor rendszeres hűtőfolyadék-szint csökkenésének hátterében húzódó hibát a jármű karbantartásáért és javításáért felelős szervezet nem tárta fel.

A mozdonyvezetők egyébként többször jelezték, hogy a kérdéses motorkocsiban nem működik a műszer, amit azonban ennek ellenére sem javítottak, illetve cseréltek le. Így aztán jellemzően csak akkor vették észre a folyadékveszteséget és a motor túlmelegedését, ha a vészleállító rendszer szimplán lekapcsolta a mozdonyt, ilyenkor pedig a szokott módon csapvízzel pótolták a hiányt, s a helyzet ezzel fokozatosan romlott.

A szakértők a hibák normalizálásaként említették azt a jelenséget, hogy a vasúti alkalmazottak hiába jelzik visszatérően a problémákat, megoldás, javítás híján megtanulnak azokkal együtt dolgozni.

A hibás belső hőmérőt a mozdonyvezetők elkezdték alapállapotnak tekinteni.

A MÁV-Start a gőzrobbanás után néhány napon belül az összes, sérült típushoz tartozó Bzmot-motorkocsi hűtőfolyadék-rendszerét átvizsgálta, ellenőrizve a tartályok állapotát is, rendellenességet azonban sehol sem találtak – közölte a KBSZ jelentése.

Ezt a következtetést szűrte le a miniszterelnök szavaiból Nagy Attila Tibor politikai elemző. A kormányfő próbálja elérni, hogy ne kényelmesedjenek el a „harcosai”.